Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

106 Hiteljogi Döntvénytár. Ehhez képest az 1923 : V. tc. 7. és 8. §-ainak megfelel a fellebbezési bíróságnak azt kimondó döntése, hogy az alperes a Weiss Samu nevet a felperes cégétől megkülönböztető toldás vagy más változtatás nélkül nem használhatja. Minthogy azonban az eddigi fejleményekhez képest kétséges, hogy az alperest a Salamon vagy a Samu utónév illeti-e meg és a 8. sorszámú iratok szerint ebben az irányban a közigazgatási hatóság az alperes ellen hamis név használata miatt eljárást is indított, tényállás azonban arra nézve nincsen megállapítva, hogy ez az eljárás mily végeredményre vezetett, e nélkül pedig el nem bírálható az a kérdés, hogy az adott esetben az 1923 : V. tc. 7. vagy 8. §-ban meghatározott bitorlás esete forog-e fenn és hogy ehhez képest a két cég összetéveszthetőségének megszűntetése végett a törvény rendelkezése alapján az alperes által használandó cégszöveg tekintetében mily intézkedésre van szükség, ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján a fennebbiek szerint elbírált an kívüli többi részében feloldani kellett. Külföldi részvénytársaság magyar fiókvállalatánál alkalmazott özvegyének nyugdíja; átértékelése. 68. /. A külföldi részvénytársaságnak magyarországi fiókvállalata magyar cégnek tekintendő. — II. Ennél teljesített szolgálatból eredő minden igény, ha a felek valamely külföldi jog alkalmazását ki nem kötötték, magyar jog szerint bírálandó el. — III. A külföldi jogszabályok mibenlétét a bíróság saját tudomása alapján is megállapíthatja. Az özvegyi nyugdíjra pert indító felperes férje szolgálatát osztrák rtgnak Budapesten bejegyzett fiókvállalatánál teljesítette, amely mostan az alperesi önálló magyar részvénytársaságé. Az alperes azzal védekezik, hogy a felperes és férje s a Budapesten fiókvállalattal bírt rtg külföldi honosok s ezért osztrák jog alkalmazandó s hogy a bíróság a vonatkozó osztrák jogszabályok rendelkezéseire nézve a m. kir. igazságügyminisztert lett volna feltétlenül köteles megkeresni, végül, hogy nem a külföldi rtg, hanem a külön nyugdíjintézet volt felperessel és férjével szemben kötelezve. — A Kúria a címbeli álláspontoknál fogva s mert az illető nyugdíjintézet, önálló jogi személyisége ellenére, csak a külföldi rtg keretében alakult munkaadói szervnek tekintendő, amelynek kötelezettségeiért a munkaadó felel, a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. (Kúria 1929 júl. 2. P. II. 3656/1928. sz.) Indokok : A külföldi részvénytársaságoknak Magyarországon létesített fiókvállalata a kereskedelmi törvény tizedik cím VI. fejezetében foglalt rendelkezések alapján magyar cégnek