Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 91 A felperes tehát a fennforgó esetben a törvényes zálogul szolgáló ingókból, illetve az ezek helyébe lépő vételárból 2920 P 40 fillér tőke és ezenkívül a haszonbérlő által a haszonbérlemény használati ellenértékeként, vagyis a haszonbérrel egy tekintet alá eső szolgáltatás gyanánt átvállalt adó, összesen tehát 3761 P 80 fillér és ennek megítélt kamata erejéig követelhet jogszerűen kielégítést, viszont ennek a jogának gyakorlásában nem akadályozhatja az, hogy követelését az adósnak esetleg másnemű törvényes zálog gyanánt szolgáló vagyonából is behajthatta volna, azonban ezt elmulasztotta. Nincs ugyanis oly jogszabály, mely a törvényes zálogjoggal bíró hitelezőt az ezekből való kielégítés nyerése tekintetében valamely sorrend tartására kötelezné, az alperesek rosszhiszemű kijátszására irányuló célzat megállapítására pedig ebben az esetben alap nincs. A kifejtettekre való tekintettel a kir. Kúria kiemelve még azt, hog}r a keresetnek csak részben eredményes voltára való tekintettel az alpereseket a maga részéről is az eljárási szabályoknak megfelelően találta csupán aránylagos elsőbírósági és fellebbezési eljárási költségek viselésére kötelezhetőknek, mindkét peres fél felülvizsgálati kérelmének részben helyt adott, a fellebbezési bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy az alpereseket a kielégítés tűrésére 3761 P 80 fillér s ennek megítélt kamatai erejéig kötelezte. Csődmegtámadás. 56. Ha a szövetkezeti üzletrészekről a címletek még ki nem állíttattak, sem azokra vonatkozó utalványok, az üzletrész elzálogosítását tartalmazó okiratnak az üzletrészre jogosított által a szövetkezet igazgatóságánál való letétele a részjegy tényleges átadását pótolja. Társasház résztulajdonosainak szövetkezete nevén van a telekkön)'vben a szóbanlevő ház vezetve és a résztulajdonosok külön telekkönyvi tulajdonosok gyanánt bejegyezve. Az utóbb csődbejutott egyik ilyen résztulajdonos az alperesnek nála elhelyezett készpénze biztosítására a házból őt illető rész lekötését tartalmazó nyilatkozatot állított ki. A Kúria ezt akként értelmezi, hogy a szövetkezeti vagyonban való részesedés formájában őt illető azt a jogát kívánta elzálogosítani, amely az üzletrészben nyer kifejezést s a címbeli okiratletételt a még ki nem adott részjegy illetve erre szóló utalvány átadását pótló cselekménynek tekinti. (Kúria 1929 jún. 22. P. VII. 7857/1928. sz.) Indokok : Ami azt a panaszt illeti, hogy az alperes 1926 júl. 14-én, a 2.*/, alatti kiállítása idején, érvényes kézizálogjogot a zálogtárgy átadásának hiányában nem szerezhetett, a kir. Kúria