Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

92 Hitel jogi Döntvénytár. a fellebbezési bíróság döntését az anyagi jog szabályainak meg­felelőnek találta. Abban az időben ugyanis a szövetkezet üzletrészei még ki nem állíttattak, sem azokat pótló irat a tagoknak nem adatott s erre való tekintettel a 2.-/. alatti okirat kiállítását, melyben a közadós nemcsak az elzálogosítást jelenti ki, hanem az alperes részére azt is biztosítja, hogy a zálogos összeg ki nem egyen­lítése esetén a zálogtárgyat elárverezheti, továbbá ennek az okiratnak a szövetkezet igazgatóságánál való letételét a zálogul lekötött jogosítvány tényleges átadását pótló jogcselekménynek kell tekinteni. Az alapszabályok 8. §-a szerint ugyanis a tulajdonos ré­széről az üzletrészek átruházása az igazgatóság határozatától függ, tehát az elzálogosítást megalapító ügyletről szóló okiratnak az igazgatóságnál való letétele egyfelől megakadályozta a közadós­nak mint tulajdonosoknak korlátlan rendelkezési jogát, más­felől biztosította az alperesnek az üzletrészek mint zálogtárgyak felett való rendelkezést, amivel szemben annak, hogy a 2//­alatti okiratnak az igazgatóságnál való letétele a közadós és az alperes együttes cselekménye volt-e és hogy a letételt az igaz­gatóság határozatképes számban vette-e tudomásul, jelentősége nincs. A kifejtettekből pedig az következik, hogy mivel a zálog­jog az 1927 nov. 10-én történt csődnyitást megelőzően a Cst. 27. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt időpont előtt már az anyagi jog szabályainak megfelelően megalapíttatott, az üzletrészeknek 1927 nov. 3-án történt átvétele pedig csak a már jogérvényesen létrejött zálogszerzés következménye, a köz­adósjogcselekményének megtámadására a jogszerű alap hiányzik. Csődmegtámadás. 57. I. A biztosítási végrehajtás a kielégítésitol füg­getlen jogcselekvény, ezért az utóbbi megtámadására irá­nyuló keresettel amaz megtámadottnak nem tekinthető. — 11. A perben utóbb tett kiterjesztő nyilatkozat új kere­setnek minősül s ennek emelésére a határidő külön szá­mítandó. — 277. Ha az új megtámadási kereset a tör­vényes határidőn túl emeltetett, a megtámadott kielégítési cégrehajtás is megtámadhatatlanná vált. A felperes tömeggondnok a foganatosított kielégítési végrehajtást s a szerinte ennek nyomása alatt teljesített 20.000,000 K fizetést támadta meg, majd a perben, de csak a csődnyitástól számított 6 hó éltelte után előterjesz-

Next

/
Thumbnails
Contents