Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hitel jogi Döntvénytár. 81 dásával, az 1928. évi XII. tc. 4. §. 1. bekezdésének 1. pontjában foglalt rendelkezése alapján — ha pedig az mint készpénzkölcsöntartozás tekintetnék, a most idézett tc. 5. §. 2. pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel is — az átértékelésből kizárt készpénztartozás, továbbá, hogy nem állapította meg azt, hogy az alperes e kereseti pénztartozás teljesítésében vétkesen késedelmes és hogy ez a készpénztartozás ebből az okból a most idézett törvény 4. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, mint a kifejtettek szerint az átértékelésből kizárt tartozás, még sincs kizárva az átértékelésből, anyagi jogszabályt nem sértett, ebből kifolyólag a felperesnek idevonatkozóan előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. V. (Kúria 1929 márc. 14. P. IV. 8685/1928. sz.) Indokok: x\ vonatkozó szabályok értelmében a csekkszámlára befizetés rendeltetése nem az, hogy a befizetett összeg maga jusson a központhoz, hanem az a postai pénzkezelés során kerül felhasználásra és elszámolásra, a befizető, illetve a számlatulajdonos és a postatakarékpénztár jogviszonyában pedig csak annak van jelentősége, hogy a megfelelő elszámolási iratok rendeltetésszerűen a központba jussanak, hogy ott a befizetés a számlatulajdonos javára legyen könyvelhető. Ebből következik, hogy a per sorsára nincs jelentősége, bármi is lett a befizetett és a pósta kezelése alatt álló pénzkészletbe beleolvadt összeg sorsa. A befizetett koronaösszeg átértékelésének azonban a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint az 1928 : XII. tc. 6. §-a értelmében nem lehet helye, mert a 7. §. hivatkozott 3. pontja nem talál a kereseti igényre, minthogy az átértékelést általában kizáró rendelkezéssel szemben kivételesnek jelentkező intézkedés nem magyarázható kiterjesztőleg és a kereseti igény nem minősíthető közvetetlenül személyt — vagyis nem valamely személy vagyonát — érő és vétlen károkozásból, avagy tiltott cselekményből eredőnek. Részvénytársaság : 48—50. I. Az a részvényes is, aki csak utóbb szerezte meg a részvényeket, megtámadhatja'a szerzés idejét megelőző közgyűlés határozatát is, ha ez összefügg a részvényszerzés után. keletkezett, szintén megtámadott közgyűlési határozattal. — //. A jelszámolóra a K. T. 218. §-ában Hiteljogi Döntvénytár. XXII. 6