Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

7II Hiteljogi Döntvénytár. hez, alaptalanul vitatja a felperes felülvizsgálati kérelmében azt, hogy mivel az A) alatti az ő birtokába jutott, már ezen az alapon az lelt volna megállapítandó, hogy az ő értesítése az utalványozásról már A. Dóra utólagos rendelkezése előtt megtörtént. De nem követelheti a felperes a kereseti összeget megbízási viszony alapján sem, mert a tényállásból megállapíthatóan az alperes nem a felperes, hanem A. Dóra megbízottjaként járt el. tehát az anyagi jog szabályai szerint ennek az utasításához volt köteles alkalmazkodni s az alperest nem terheli felelősség azzal szemben, akinek javára a megbízó által lefizetett összeg a megbízó eredeti, de visszavont utasításához képest folyósítandó lett volna. De végül nem követelheti a felperes a kereseti összeget E. Pál állítólagos ígérete alapján sem. Eltekintve ugyanis attól, hogy nincs tisztázva az a kérdés, hogy a nevezett az alperest kötelező nyilatkozatot tehetett-e, a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint ilyen nyilatkozatot nem is tett s az ennek igazolására ajánlott további bizonyítás mellőzését a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően megindokolta s ezért a tényállásnak ezen az alapon való megállapítása, illetőleg a bizonyítás mellőzése miatt emelt panasz nem vezethetett sikerre. Ezeknélfogva — kiemelve még, hogy a fellebbezési bíróság meg nem támadott megállapítása szerint az alperes cernovitzi fiókja és A. Dóra közt rosszhiszemű összejátszás esete sem forog fenn — a felperest elutasító ítélet anyagi jogszabályt nem sért. Váltó: Fedezeti váltóval szemben nem érvényesíthető ellenkövetelés 42. /. az alapul lévő ügyletet megelőző időben kötött hasonló ügyletek alapján. — //. 22°lo kamat jogos a földbérlő alperessel szemben, az összeg folyósításától a váltó lejáratáig, mert váltókövetelésre a kamatkorlátozás nem terjed ki. — III. Évi 18°/o kamat a megítélt tőke után az alperes alaptalan védekezése miatt. . (Kuna 1928 márc. 29. P. VII. 5700/1927. sz.) Indokok: Helyes a fellebbezési bíróságnak az állandó gyakorlatnak megfelelő az a jogi álláspontja, hogy, ha a forgatmány behajtási jellege magából a hátiratból nem is tűnik ki, úgy ennek következménye nem a felperesként fellépő behajtással megbízottnak a keresettel való elutasítása, hanem csupán az, hogy a csak