Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Dönt/vény tár. 71 a behajtással megbízott felperessel szemben mindazon kifogásokkal élhet az alperes, melyek őt a behajtással megbízó előzővel szemben megilletik. Alaptalanul panaszol tehát alperes úgy a fellebezési bíróság részítéletével az általa tartozása gyanánt a kereseti adásvételi ügyletből kifolyólag el is fogadott három millió korona, mint a végítélettel a kapott vételárelőlegnek áruval nem fedezett és alperes által utolsó gabonaszállítási ügyletből a felülvizsgálati kérelmében is elismerten tartozásaként jelentkező 16.303,000 korona erejéig anyagi jogszabálysértéssel történt marasztalása miatt. Alaptalanul panaszol alperes ez utóbbi tőkében történt marasztalása miatt azért is, mert a megállapított s támadás hiányában irányadó tényállás szerint alperes a kereseti váltót a Gy.-vidéki gőzmalom részvénytársasággal 1925. évi augusztus hó 28-án kötött adásvételi ügyletből kifolyólag őt terhelő kötelezettségek nem teljesítése esetére adta fedezetül, következőleg, amint e váltó csak azon követelések érvényesítésére használható fel, amelyek fedezetére adatott, úgy azzal szemben is csak azok a kifogások érvényesíthetők, melyek a váltókötelezettség alapjául szolgáló ügyletből származnak. Az a körülmény tehát, hogy alperesnek a nevezett vevőjével a fent említett ügyletet megelőző időben kötött hasonló ügyletekből kifolyólag ellenkövetelése van: felperesnek az ezek tekintetében megejtendő végelszámolásnak ezen per keretében előterjesztésére leendő kötelezésére — az alperesi ellenkövetelés beszámíthatása céljából — alapul nem szolgálhat, de az alperes által e címen támasztott s bírói kérdés dacára összegszerüleg meg sem határozott ellenkövetelés beszámítása a V. T. 94. §-ában megszabott előfeltételek hiányában helyt sem foghat. A fellebbezési bíróság a felperesnek kötbér helyeit utóbb a K. T. 356. §-ának 2. pontja szerint felszámított kárkövetelési igényét az alperes ellen a hátralékos búzamennyiség alapulvételével a szerződési és a peres felek által közösen 1925. évi november hó 25-én volt tőzsdei középárfolyam egybevetése alapján meghatározott 1.528,450 koronában határozta meg. Ez, ha nem is kötbér címén, úgy a felhívott törvényhely alapján felperest jogosan megilleti. Ezzel szemben nem helytálló alperes azon panasza, miképp a fenti összeg a kötbér mérsékelhetése tekintetében fennálló magánjogi szabály figyelmen kívül hagyásával állapíttatott meg. Az 1877 : VIII. t.-c. címéből kitűnően lényegében a szerződéses kamatláb korlátozásának megszűntét kimondó 1868 : XXXI. t.-c. módosításáról intézkedik olyképp, hogy főcélja az előző