Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. illetőleg az árverés időpontjáig, azaz 1924. évi július hó 3. napjáig, kitolt utólagos teljesítési határidő az elsőrendű alperessel szemben nem joghatályos. Ennélfogva — tekintettel arra, hogy F/4. — F/13, alatt csatolt bécsi értéktőzsdei árfolyamlapok, valamint B) alatt csatolt budapesti értéktőzsdei árfolyamkimuialások szerint a szóbanforgó részvényeket illetőleg is az akkor volt gazdasági viszonyok folytán az értékpapírárfolyamok rendkívül nagy változásoknak voltak alávetve, és a szóbanforgó részvények átvétele megtagadásának napját követő időponttól, azaz 1924. évi június hó 17. napjától kezdődően e részvényeknek 1924. évi július 3. napján történt eladása napjáig, minthogy azok a bécsi tőzsdén időközben nem jegyeztettek, de azok árfolyami ára a bécsi tőzsdéhez legközelebb eső tőzsdén, a budapesti tőzsdén, a B) alatt csatolt kimutatás szerint rendkívül nagy mértékben aláhanyatlott — az elsőrendű alperessel szemben joghatályosan megadottnak nem tekinthető utólagos teljesítési haláridő leteltével, a fent előadott kivételes körülmények folytán 1924. évi július hó 3. napján elkésetten eszközölt árverési eladás a vevő az elsőrendű alperes rovására történtnek annál kevésbbé tekinthető, mert a magyar kereskedelmi törvénykönyv 342. §-ának, illetőleg az osztrák kereskedelmi törvénynek ezzel azonos rendelkezést tartalmazó 354. §-ának a bírói gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint az árunak az e szakaszokban megjelölt határozatok megtartása mellett foganatosított eladása a fizetésben és átvételben késedelmes vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó igazolatlan késedelem nélkül teljesíti és mert ily eladásnak bizonytalan eshetőségekre való elhalasztása, amely adott esetben az áruval a vevő rovására való nyerészkedésre vezethet, meg nem engedhető. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperes részéről foganatosított executiv eladást az elsőrendű alperes rovására történtnek nem állapította meg — függetlenül attól, hogy az adott esetben az osztrák, avagy a magyar kereskedelmi törvény rendelkezései nyernek-e alkalmazást, — anyagi jogszabályt nem sértett, ennek folytán a felperesnek ezirányban előterjesztett felülvizsgálati panasza szintén alaptalan. Ezek szerint, minthogy a kereseti vétel tárgyául szolgáló árunak, a 923 darab magyar ruggyantaárugyári (gumi) részvénynek, az eladó felperes részéről a kifejtetlek szerint késedelmesen eszközölt eladása sem a magyar, sem az osztrák kereskedelmi törvény fennebb hivatkozott rendelkezései értelmében az elsőrendű alperes rovására megtörténtnek nem tekinthető, és Hiteljo?i Döntvénytár. XXI. 5