Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

ffileljogi Döntvénytár. nem vonatkoznak, — az alperesnek az a kifogása, hogy ezek a kamatok meg nem ítélhetők, figyelembe nem vétethetett. Az alperes úgy az eskü alatti vallomásban, mint a szóval is előadott fellebbezésében maga azt adta elő, hogy a szóban forgó megállapodás és a váltó adása a kényszeregyességi eljárásban hozott egyesség után történt. A fellebbezési bíróság tehát — egyébként kellő indokolással — jogszabálysértés nélkül mellőzte az alperes állal felajánlott bizonyítást annak igazolása végett, hogy a megállapodás és váltó adása az egyesség előtt történt. A jogszabálysértés nélkül megállapított jogszabály szerint, tehát a megállapodás és a váltó adása az egyesség után történt, oly jogszabály pedig nincs, amely megtiltaná, hogy az adós a kényszeregyességi eljárásban létrejött jogerős egyesség után hitelezőjével új megállapodást létesítsen s ennek az egyességben megállapított hányadon felül magasabb összeget kötelezhessen. A fellebbezési bíróság ítéleti döntése ezek szerint sem alaki, sem anyagi jogszabályt nem sért, miért is az alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Részvénytársaság: Szindikátusi megállapodások érvényesek. 35. Valamely szerződőtárs későbbi dolózus magatartása a szindikátusi megállapodások érvényességére nem hat vissza, s ez alapon a megállapodások érvényességének megszűnése sem mondható ki. (Kúria 1928 márc. 23. P. IV. 8675/1927. sz.) Indokok : I. A felperesek részéről abban az irányban felhozott körülmények, hogy a jelen perben megtámadott szerződések színlelés, tévedés és megtévesztés folytán eredetileg érvénytelenek, nem jöhetnek figyelembe, mert a felperesek vitatta dolózus alperesi magatartás nem az ezúttal megtámadott és az alpereseknek 46 részvényt juttatott szerződések létesítésével áll kapcsolatban, hanem a felperesek előadásából is kitűnően oly alperesi eljárásokra vonatkozik, melyek révén az alperesek a jelen per tárgyául szolgáló 46 részvényen felül még további részvényeket szereztek meg, s jogellenesen megszerzett részvénytöbbségükkel visszaélve, a felpereseket részvény többségükből és a részvénytársaság igazgatására vonatkozó jogaik gyakorlásából kifosztották. E körülmények azonban a 46 részvény átruházására vonatkozó megállapodások eredeti érvénytelenségét valóságuk esetén sem vonhatják maguk után, s legfeljebb a további részvények