Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hileljogi Döntvénytár. megszerzésének jogalapját érinthetnék; — de ez utóbbi kérdés nem tárgya e pernek s így az idevágó felülvizsgálati panaszok, mint a döntésre jelentőséggel nem bíró körülményekre vonatkozók, figyelmen kívül maradnak. II. A részvénytársasági alapszabályok 17. §. 8. pontjának a felperesek felhívta tartalma fedi a Kt. 179. §. 4. pontjának értelmét, tehát nem sért a fellebbezési bíróságnak az az eljárása a per sorsára jelentős jogszabályt, hogy a kapcsolatosan felhozott érvénytelenségi okot illető, egyébként jogilag helytálló állásfoglalását csupán a Kt. rendelkezésére utalással fejtette ki s nem utalt egyúttal az alapszabályok vonatkozó rendelkezésére is. III. Alaptalan a felpereseknek arra alapított felülvizsgálati panaszuk is, hogy a megtámadott szerződések érvényességének megszűntét kellett volna annálfogva megállapítani, hogy e szerződések a régi részvényesek részvénytöbbségi joga fenntartásának kikötésével létesültek, e kikötés érvényesülését azonban az alperesek jogellenes maguktartásával meghiúsították. E támadás ugyanis azért alaptalan, mert sem a D), sem az I) jelű szerződés ily kikötést nem tartalmaz, sőt a felperes csatolta H) jelű szerződésszöveg 4. pontjában foglaltakba sem magyarázható bele oly értelem, melynélfogva a fenntartani kívánt majoritás érvényesülésének a belépő K.-csoport részéről való meghiúsítása a 46 részvény átengedésére vonatkozó megállapodás érvénytelenségét vonná maga után. A G) jelű okirat tartalmával kapcsolatos érveléseknek pedig nem is tulajdoníthatott a fellebbezési bíróság jelentőséget, midőn annak érvénytelensége ítélt dologként állott előtte a G) okiratot aláírók közt folyt perben 1926 március 9-én hozott 1925 P. IV. 3478. számú jogerős kúriai ítéletre tekintettel. IV. A D) jelű szerződés ugyan a V.-művek részvénytársaság és K. Gyula I. r. alperes közt létesült, de mert az abban K.-nak biztosított részvény-érdekeltségnek K. részére juttatása nem tőkefelemelés, hanem a meglevő részvények 46%-ának a régi részvényesek részéről való átengedése révén valósult meg, ez K. (és csoportja) meg a régi részvényesek idevágó külön megegyezését tette szükségessé. Ez a jelentősége a ff), illetőleg I) jelű megállapodásnak s ez teszi összefüggővé e megállapodást a részvénytársaság kötötte D) jelű szerződéssel. Tehát a H), illetőleg I) jelű okirat 5. b) pontjában foglalt utalásnak az az értelem tulajdonítandó, hogy a megállapodás végleges érvényessége, a K. által a D) szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése megvalósult-e? Minthogy a felperesek tagadiák az idézett b) pontban ki-