Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hileljogi Döntvénytár. ül (Kúria 1928 febr. 29. P. VII. 4991/4927. sz.) indokok: A gépkocsik köztüdomás szerint csak forgalmi engedély mellett tarthatók üzemben. A forgalmi engedély tehát a gépkocsi adásvételénél az ügylet lényeges része s amennyiben az eladó a forgalmi engedélyt átadni nem tudja, a vevő e miatt az ügylettől elállhat a nélkül, hogy ezt a jogát előzetesen külön kikötnie kellett volna. A meg nem támadott tényállás szerint, az ügylet megkötése alkalmával B. D. az alperes tia kijelentette, hogy a forgalmi engedélyt a felesége eltette s annak néhány napon belüli kiadását igérve. A felperes tehát ezen Ígéretben bízva, jóhiszeműleg s a saját felelősségére használta ugyan egy ideig a gépkocsit, de mert az igért forgalmi engedélyt felhívás dacára megkapni nem tudta, a gépkocsit 1925 szeptember 7-én Budapesten egy garageban helyezte el s azóta nem használja. A gépkocsinak ily körülmények mellett történt használata tehát nem fosztotta meg a felperest attól a jogától, hogy az ügylet" hiánya, a forgalmi engedély ki nem szolgáltatása miatt az ügylettől elállhasson, mert ha a forgalmi engedély elveszés esetén pótolható is, ennek pótlása nem a vevő, de az eladó kötelessége, az a körülmény pedig, hogy a gépkocsi a használat folytán értékében esetleg veszteséget szenvedett, a felperesre nézve csak azzal a következménnyel járhat, hogy esetleg az eladó tőle ennek az értékveszteségnek megtérítését követelheti. A fellebbezési bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja tehát téves és sérti az anyagi jogot s a felperes a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott indokok alapján keresetével elutasítható nem volt. Mivel azonban a fellebbezési bíróság mellőzte a lényállásnak abban a vitás kérdésben való megállapítását, hogy a szóban forgó gépkocsi az alperesnek vagy fiának, B. D.-nek volt-e a tulajdona s ekként eladónak a nevezettek közül ki tekintendő — erre vonatkozó tényállás nélkül pedig az ügy eldöntésre nem alkalmas — ezért a fellebbezési bíróság ítéletét feloldani kellett. Csőd: Vagyonfelügyelői díjak-, mint tömegtartozásnak a csődtömeghez tartozó ingatlan vételárából kielégítése 32. csak abban az esetben és oly mértékben történhetik a jelzálogos hitelezők előtt, amennyiben azok a csődtömeghez tartozó ingatlannak a kényszeregyességi eljárás alatt való kezelésével, illetve felügyeletével merültek fel. (Kúria 1928 febr. 28. P. V. 7114/1927. sz.) Indokok: Az összeg, mint csődtömegtartozás, az 1881. évi XVII. tc. 47. és 53. §-ai értelmében a csődtömeghez tarlozó 4*