Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 29 (Kúria 1928 febr. 8. P. II. 6539/1926. sz.) A kir. Kúria úgy felperes, mint alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét annyiban megváltoztatja, hogy felperes követelését a fellebbezési bíróság által már megítélt összegen felül még további 12,000 svájci franknak a fizetéskoíi hivatalos középárfolyama szerinti egyenértékében megállapítja; egyúttal kimondja, hogy a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt és a jelen ítélettel megállapított (6644*42 +12,000) összesen 18,644*42 svájci franknyi felperesi tőke követelésből 3000 (három­ezer) svájci frank, úgyszintén az 1683*40 pengő (= 21.042,500 K) elsőbírósági és az 1403*20 pengő (= 17.540,000 K) fellebbezési költség tömegtartozás, míg 1099*25 (egyezerkilencvenkilenc és 25 század) svájci frank a csődkövetelések I. osztályába, 14,545*17 svájci frank pedig a csődkövetelések II. osztályába tartozik; ehhez képest alperest csupán a 3000 (háromezer) svájci frank tőke, vala­mint az összesen (1683*40 + 1403*20) 3086*60 pengő mindkét alsóbírósági költség tömegtartozásnak 15 nap és végrehajtás terhe alatt leendő fizetésére kötelezi, az 1099*25 svájci frank I. oszt. és 14,545*17 svájci frank II. oszt. csőd követelésnek kiegyenlítését azonban a csődeljárás útjára hagyja fenn. Indokok: A fellebbezési bíróság állal elfogadóit, meg nem támadott és a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt is irányadó tényállás szerint felperes a vb. alperesi részvénytársaság ügyeinek vezetéséhez szükséges tudással és szakérte­lemmel rendelkezelt, alperes könyvvezetését is általában — némi késedelmesség­től eltekintve — a törvényeknek és kereskedelmi szokásoknak megfelelően intézte, egészben véve az alperes érdekeit szolgáló működést fejtett ki és az 11)24 július havában bekövetkezett elbocsátásakor és a vb. alperesi részvénytársaság vagyo­nilag nemcsak még aktív volt, hanem a felperes vezetése mellett az 4924. év ezen első felében még 108 millió koronát meghaladó tiszta méréséket is ért el, az ügyvitelben és ügykezelésben felmerült egyes szabálytalanságok pedig minden­kor a 97-0%-os részvénytöbbséggel bíró alperesi vezérigazgató tudtával történ­tek, aki ezeket hosszabb időn át kifogás nélkül tűrte és azok ellen sohasem tiltakozott, sőt az 1923. évre és az 1923. évi, a perben szintén kifogás tár­gyává tett mérlegre vonatkozóan a felmentést is az alperesi közgyűlés az 1924 június havában a felperesek éppen alperesi vezérigazgató indítványára és óriási szavazattöbbségével adta meg. Ily körülmények között pedig törvényszerű volt a fellebbe­zési bíróságnak az a döntése, hogy felperesnek az alperesi tár­saság részéről a B) alaili levéllel 1924 július közepén azonnali hatállyal töriént elbocsátása jogtalan volt; mert egyrészt a meg­állapított lényállásban felperes terhére semmi olyan cselekmény vagy mulasztás fel nem ismerhető, ami akár az A) alatti szer­ződésből, akár magából a törvényből folyó kötelezettségeivel ellen­télben állana és ami alperes üzleti érdekeit sértette vagy veszé­lyeztelte volna; másfelől, mert alperes azáltal — hogy az egyes szabálytalanságokról vezérigazgatója útján maga is tudomással

Next

/
Thumbnails
Contents