Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

30 ffiíeljogi Döntvénytár bírt és azt hosszabb időn át jóváhagyólag tűrte — különben is elvesztette már a jogát ahhoz, hogy ezen szabálytalanságok miatt utóbb a szerződést rögtöni hatállyal felbonthassa. Ebből folyóan a felperes követelésének jogalapja kétségtelenül megáll és ezt nem érintheti az sem, hogy jelenleg már nem maga az alperesi részvénytársaság, hanem esődtömeggondnoka áll alperesként perben : mert a esődnek csak az a hatálya, hogy a közadós a tömegvagyon fölötti kezelés és rendelkezési jogát elveszti és a tömegvagyoo a csőd hitelezők kielégítésére szolgál, ámde a közadósnak a csődnyitást megelőző tényei — a törvényes megtámadási esetektől eltekintve — a csődtömeggondnokot is kötik; aminthogy a csődtörvény 9. §-a a korábban indult perekre vonatkozólag külön is kiemeli, hogy ezek azon állapotban mennek ál a tömegre, amelyben azok a csődnyilás idejekor voltak. A követelés összegszerűségét illetőleg viszont kétségtelen, hogy a peres felek az A) alattival egy tartamára nézve már eleve megszabott szolgálati szerződési létesítettek, amely a kikötött idő elteltével már önmagától megszűnni volt hivatott és amely a természeténél fogva a felmondás lehetőségét és szükségéi is kizárta. A szerződésnek ez a jellege pedig azon tény mellett — hogy alperes a szolgálali viszonyt jogellenesen idő előtt mégis megszüntette és hogy maga a szolgálati viszony bírói kényszer útján helyre nem állítható — felperes követelését lényegében kárköveteléssé minősíti oly formán, hogy jogosulttá teszi őt az elmaradl illetményeinek érvényesítésére, mégis azzal a korlátozással, hogy azon összegek, \ amelyekhez alperes szerződésszegése és ezzel kapcsolatban saját munkaerejének felszabadulása és másutt való értékesítése folytán jutott és amelyek így a szerződésszegésből eredő vagyoni hátrányait csökkentik, alperes javára betudandók, oly módon mégis, hogy az egyébkénti felmondási időre járó illetmények a jogtalanul azonnal elbocsátott alkalmazottaknak egy Összegben ilyenkor is előre kiadandók; nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy felperes illetménykövelelésébe a másutt elért és összegében nem is vitás keresetét beszámította. Az érvényesen létrejött szolgálali szerződésnek mindkél felet egyaránt kötelező mivoltából azonban az is következik, hogv az a fél — aki a szerződéshez hű maradt és a másik félnek a felbontásra jogos okot nem adott — a szerződésszegő léitől mindennek teljesítését és pótlását követelheti, amihez a szerződés betartása és teljesülése esetén juthatott volna és így az A) alattiban foglalt kikötésre tekintettel megilleti felperest a szerződés meg nem hosszabbítása és a szolgálati viszony megszűnte esetére igért végkielégítés, aminek összege a felek szabiid megegyezésétől