Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

28 Hiteljogi Döntvénytár. valamint 221. §-ának c) pontja szerint az állami bányahatóságok felügyelete és ellenőrzése alá helyezvén. A bányatárspénzláraknak már e törvényadta szervezetéből következik, hogy annak létesítése, fenntartása és igazgatása nem a munkaadó elhatározásától és akaratától függ és hogy nem a munkaadó rendelkezésén múlik az sem, hogy kik legyenek a társpénztár tagjai, vagy hogy a tagok oda milyen befizetéseket eszközöljenek. Ekként a társpénztárak a munkaadótól különálló és független intézmények, amelyek egy csak a munkaadó által a nyugbérügyek lebonyolítására és teljesítésére kijelölt igazgatási szervnek semmi esetre sem minősíthetők, tehát az 1926. évi XVI. tc. 12. §-a alá nem is vonhatók, habár a munkaadó a társpénztár bevételeihez adományaival hozzá is járul, amivel pedig elesik teljesen az az alap, amelyen a munkaadónak a nyugdíjakért való közvetlen felelőssége a keretében működő egyéb nyugdíjintézmények esetében nyugszik. Igazolja e felfogást a társpénztári nyugbérbiztosítás újabb törvényhozási szabályozása, jelesül az 1925 : XXXIV. tc. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 4400/1926. eln. M. N. M. sz. rendelet is, amely törvénynek 1., illetőleg amely rendeletnek 62. § a az összes eddigi társpénzlárak nyugbérbiztosításának lebonyolítására kizárólag az Országos Munkásbiztosíló Pénztárt jelöli ki, kiemelvén, hogy a társpénztárak minden ily tárgyú joga és kötelezettsége a most nevezett intézményre szállt át és a 63. §-ában még azt is világosan kimondván, hogy mindezen rendelkezések és így különösen az Országos Munkásbiztosító Pénztár nyugbérfizetési kötelezettsége azokra is kiterjed, akiket — mint a felperest is — a társpénztárak már korábbról nyugbérben részesítettek. Mindebből pedig kétségtelen, hogy alperest magát a p—i bányái mellett fennálló társláda nyugbérfizetési kötelezettségeiért semmiféle felelősség nem terheli és hogy a fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes, az ítélete indokaiba foglalt döntése téves, miért is alperes felülvizsgálati kérelme folytán a sérelmes megállapítást a rendelkező rész szerint mellőzni és a Pp. 508. és 543. §-ai alapján felperest a sikeres felülvizsgálat költségeiben alperes javára marasztalni kellett. Szolgálati szerződés: Az alkalmazott mely illetményei minősíthetők az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 22. §-a alapján tömegtartozásnak? 19. Csak az e rendelet alapján támasztható követelések, nem pedig a kea\uezőbb külön szerződésen alapuló illetmények.