Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

14 Hiii'lj ogi DOH I venyiá r. nek az évi vételárrészletei meghaladó része illeti meg. A vételárrészleten alul maradó rész a jelen ítéleti döntés szerint a gépek vételárára számoltatván el, a felperes által a vételi szerződés, megszűnte fohtán most már jogosan nem igényelhető. Az 4921. és 1922. évi keresmények közül azonban az évi vételárrészletet, csak az 1922. évi keresmény haladta meg, még pedig a fellebbezési bíróság ítéletében előadott és meg nem támadott tényállás szerint 115,098 K-val. Az idevonatkozó kereset ezt meghaladó részének elutasításával tehát a felperes részére ezt a most említett pénzösszeget kellett mégílélni, annak dacára, hogy az A) jelű szerződés 7. pontja a keresmény felerészének természetben beszolgáltatását szabja meg és a felperes felemelt keresete is termények szolgáltatására irányul. Az A) jelű szerződés 7. pontja szerint azonban a természetben beszolgáltatandó terményekből le kell számítani a gépek vételárának pénzben meghatározott évi törlesztési részletét, már pedig összeszámítás csak hasonnemű mennyiségek között lehetséges és így a leszámítás lehetővé tétele céljából a keresetbe veit termények természetben szolgáltatása helyett azoknak a fellebbezési bíróság meg nem támadott ténymegállapítása szerint fennforgó pénzértékét kellett a felperes javára megítélni, még pedig annálfogva, hogy a megítélt pénzöszszeg a termény, tehát értéktartó szolgáltatás helyeit állapíttatott meg, a szolgáltatás nem vitás esedékességétől 1922. évi szeptember hó 2-től kezdve teljes —100% os — átértékeléssel. A géphasználat ellenértéke fejében ennek az összegnek és minthogy a felperes fellebbezésében nyilvánvalóan a kamatra célozva, követelése után járulékok megítélését is kérte, az említett tőke után, az esedékesség napjától számított törvényes kamatnak megGzetésére kellett az alperest kötelezni. Vétel: Magánjogi csalás tekintete alá esik 9. a magkereskedőnek az az eljárása, hogy vetés céljára, vetőmagárban, vetőmagnak nem nevezhető, elégtelen csirázóképességíí borsót küld a vevőnek, a nélkül, hogy megjelölné annak tisztasági és csirázóképességíí arányát. (Kúria 1927 dec. 1. P. IV. 3268/1927. sz.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a felperes által az alperesnek vetőmag gyanánt eladott és az utóbbi részéről az úsztatómajori és a csorvási gazdaságaiban nagyobb részt el is vetett t0,800 kg. Viktória borsó, amint az utólag megállapítást nyert vetőmagnak nem tekinthető, mert a vetőmagnál a tisztaság legalsó határakép megkívánt 9-2% helyett a mag csupán ii-82%-os tisztaságú volt, 5b-*8% arányú tisztátalanságát pedig a mag pzon