Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hileljogi Döntvénytár. 9 nek 80%-át meghaladó részét elengedte, nem esett el attól a jogától, hogy az elengedett 20% erejéig az alperesektől — mint akik az egész követelésért kezességi kötelezettséget vállaltak — megtérítést igényelhessen. Ámde a jelen esetben a fellebbezési bíróság tényként megállapította azt, hogy a felperes utóbb az alperesnek ezt a 20%-os tartozását elengedte. Felperes ezt, valamint az azzal kapcsolatosan megállapított azt a tényt, hogy nem való az, mikép alperesek ennek a 20%-nak megtérítését kifejezetten is Ígérték, felülvizsgálati kérelmében megtámadja ugyan, ez a támadása azonban sikerre nem vezethetett azért, mert a fellebbezési bíróság a megtámadott tényeket a perben kivett összes bizonyítékoknak a Pp. 270. §-ának megfelelő, indokolt mérlegelése alapján iratellenesség és nyilván helytelen ténybeli következtetés nélkül állapította meg. E tényállás szerint pedig felperes az alperesekkel szemben a 20% megtérítéséről lemondott. Tisztességtelen uerseny: Kereshetőségi jog vagyoni elégtételre; ismétléstől eltiltás; hírlapi közzététel mellőzése. 6. /. A Tvt. 2b. §-ában megjelölt testületek nem jogosultak külön jogalap hiányában nem vagyoni kárért való vagyoni elégtétel követelésére. — //. Az ismétléstől való eltiltást még nem teszi tárgytalanná a vonatkozó nyomtatvány terjesztésének az alperes által a perindítás előtt megszüntetése, ha ez nem történt a felperes jogának és kifogásai alaposságának feltétlen elismerésével. — ///. A hírlapi közzététel elrendelésének mellőzésére elegendő ok a sérelmes nyomtatvány terjesztésének tényleges abbahagyása is. (Kúria 1927 dec. 14. P. IV. 3512/1927. sz.) A kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad és a megtámadott ítéletet részben megváltoztatta, a felperest keresetének az elégtételben marasztalásra irányuló részével elutasítja. indokok: L A Tvt. általában csak az érdekeiben sértett versenytársnak adja meg a kártérítésre, valamint a nem vagyoni kárért való vagyoni élégtételre vonatkozó kereseti jogot és ez irányban a Tvt. 32. j}-a sem tartalmaz kiterjesztő rendelkezést, nem jogosult tehát elfogadható jogalap hiányában a Tvt. 24. §-ában említett testületek sorába tartozó felperes az alperesnek a 35. §. alapján javára elégtételben marasztalási kérni.