Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Ili Hiteljogi Űöntvéfíylár. Alapos ennélfogva az alperesnek vonalkozó felülvizsgálati támadása, miért is a fellebbezési bíróság ítéletének ezirányú rendelkezése meg volt változtatandó. II. Az alperesnek az érdemi döntés ellen emelt további felülvizsgálati panasza pontjai azonban nem voltak alaposaknak felismerhetők. Ugyanis az alperesi röpcédula rímelő szövegének kifogásolt két sora tartalmánál fogva nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a sütőmesterek üzleti gyakorlatát, mint túlzott haszonra törekvést általában véve ellenszenvet keltőnek tüntesse fel és ezzel ellentétben emelje ki saját árait mint olcsóbbakat, ami kétségtelenül a Tvt. 1. §-ába ütköző tisztességtelen versenynek minősül. E sérelmes tartalmú röpcédula terjesztésének ismétlésétől való eltiltása iránt való rendelkezést meg nem teszi tárgytalanná a terjesztésnek a keresetindítás előtt történt megszüntetése, mert ez nem a felperes kifogásolási jogának és kifogásai alaposságának feltéllen elismerésével történt, sőt ellenkezően, az alperes a perben végig fenntartotta védekezését eljárásának a Tvt. rendelkezéseibe ütközőként minősítése ellen és így okszerűen lehet törvénybe ütköző magatartása ismétlésétől tartani. Az alperes idevágó panaszai tehát el voltak utasítandók. III. De a felperes csatlakozásának sem lehetett helyt adni. Ugyanis a hírlapi közzététel elrendelésének mellőzését adott esetben kellőkép megokolja a sérelmes nyomtatvány terjesztésének tényleg történt abbanhagyása is; az a körülmény pedig, hogy a fellebbezési bíróság az ítéletében nem terjeszkedett ki az alperesi röpcédulának a felperes részéről kifogásolt további tartalmára is, a felperesre nem sérelmes, mert az alperes a kifogásolt röpcédula terjesztésétől már a megállapítottak alapján is általában eltiltatván, a további panaszpotilok részletes méltatása és alaposságuk megállapítása sem eredményezhetne a tett rendelkezésnél súlyosabb marasztalást. Visszatartási jog 7. megmunkálási költség miatt harmadik személlyel szemben, noha a megmunkáló utóbbi javára a megmunkálandó áru kiadására magát kötelezte. (Kúria 1927 nov. 30. P. IV. 2988/1927. sz.) Indokok: A meg nem támadott és ezért a Pp. 534. §-a értelmében irányadó ténymegállapítás szerint a mellékbeavatkozóként perbenálló T. r.-t. a közte, a felperes és S. A. wieni lakos között molinoáru értékesítésére vonatkozólag fennállott alkalmi egyesülésből kifolyólag fönnálló felperesi készpénzkövetelés kielégítésére az alperesnek kikészítés (nemesítés) végett átadott 995S