Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

•2 Hiteljogi Döntvénytár. Ennek következtében alpereseknek ahhoz is joguk van, hogy az előleges szemle adataival bizonyított minőségi hiányokra alapított kifogásaikat ebben a perben is felhozhassák és a felperessel szemben éppen olyan hatállyal érvényesíthessék, mint érvényesíthetnék a L. cég ellenében. Az a 26 millió koronát meghaladó összeg, amelyet a fellebbezési bíróság a kereseti váltó követelésbe, mint az alpereseket a L. céggel szemben megillető ellenkövetelést beszámított, nem minősíthető a Váltótörvény 94. §-ában meghatározott olyan pénzbeli követelésnek, amely a kereseti váltó követelésbe e törvényszakasz alapján beszámítható volna. Habár tehát a fennforgó esetben beszámításnak helye nem volna is, mert most nincs szó lejárt váltóbeli vagy jogerősen megítélj ellenkövetelésről, a felperest keresetével elutasító fellebbezési bírósági ítélet még sem sérti az anyagi jogot. Nincs megtámadva ugyanis s ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó az a ténymegállapítás is a fellebbezési bíróságnak, hogy a L. cég a L. és M. alperesi cég részére oly rejtett hiányokban szenvedő teherautót szállított, amelyek annak értékét 20 millió koronával csökkentetlék, hogy továbbá a nevezett eladó cég a rejtett hibákért és hiányokért szavatosságot vállalt és hogy a keresetileg érvényesített váltók, a most említett teherautó hátralékos vételára fedezetéül adattak az eladó L. cégnek. Nem volt vitás az sem, hogy az előleges bírói szemle során az alperesek terhére 6.200,000 korona költség merült fel. (Előleges szemle iratoknál 4. és 5. alszám alatt alperesek terhére s általuk előlegezendőleg megállapítva.) E szerint az itt irányadó tényállás szerint tehát alperesek 20 millió koronával kevesebb értékű árut kaptak, mint amily értékű árunak a megfizetésére magukat az eladó L. céggel szemben az alapul fekvő ügyletben kötelezték. A felperesnek a kereseti váltókkal fedezett vételárkövetelése, már ez alapon megállapíthatóan — minden beszámítás nélkül is 20 millió koronával csökkent. Az ariperesek kifogása lényegileg ezt a 20 millió koronái illetően nem is beszámításra irányul, hanem a felperesi követelés összegszerűségét érinti. Ennek a 20 millió koronának a kereseti összegből való leszámítását ezeknél fogva a V. T. 94. §-a nem zárja ki. A 20 millió koronát meghaladó további 6 millió koronában az alperesek marasztalandók lettek volna ugyan, ámde miután alperesek az előleges szemle eredményét a fenntiek szerint és a Pp. 386. §-a alapján ebben a perben felhasználni jogosultak voltak és minthogy az előleges bírói szemle költségeinek a felperest a váltók