Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

140 Hiteljogi Döntvénytár. ben sem, ha a vevő, mini a biztosítási szerződésben szerződő fél az ügyletből támasztható igényeit felperesre engedményezte is. A kifejtettekhez képest a fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító ítéleti döntése ez anyagjogi szabályoknak meglelel. Kárbiztosítás: Szakbizottság becslése után bírói szemle 83. megengedhetőségének kérdése, amikor a biztosított által kiküldött szakértő korábbi, szóval közölt becslése után a biztosító által megnevezett szakértőnek % résszel kisebb becslését fogadta el. (Kúria 1928 okt. 40. P. VII. 8640/1927. sz.) Indokok: Kárbiztosítás esetén a K. T. 481. §-ának rendelkezéséhez képest a kárnak bírói szemle útján való megállapítása csak akkor foghat helyet, ha a felek a kár megállapítása módját illetően másként meg nem állapodnak. Az irányadó tényállás szerint a peresfelek az általános biztosítási feltételek 41. §-a és a 3. alatti jegyzőkönyv tanúságaként a kár megállapítása módját illetően általuk választott tagokból álló szakbizottság határozatának magukat eleve alávetették és csak arra az esetre és csak annyiban kötötték ki az elnöki döntés szükséges voltát, ha és amennyiben a felek szakértőinek véleménye egymással meg nem egyeznék. Következőleg a szerződési feltételeknek megfelelő módon megejtett szakbizottsági becslési eredmény nem tekinthető másnak, mint bíróságon kívüli szakértői véleménynek, amely a K. T. fentebb felhívott szakaszának rendelkezéséhez képest egyrészt a kár megállapításánál a feleket kötelezi és a kár meghatározásában irányadó, másrészt pedig kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján leendő megállapíthalását, hacsak a biztosított nem igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők, akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt. A felperesek által a szakbizottság becslésének mellőzése s illetve az általuk utóbb kért bírói szemle jogosultságára s az itt alkalmazott szakértők többségi véleményének elfogadása tekintetében felhozottak, nevezetesen hogy a bírói szemlénél alkalmazott három szakértő közül két szakértő sokkal nagyobb összegben, a felperesi szakértő által a szakbizottsági becslés során állítólag 60 millió koronában megállapítandónak mondott összeget megközelítő, körülbelül 69 millió koronában állapította meg a szakbizottsági — egyhangúan 21 milló koronában a felperesek kárát meghatározó — véleménynél, nem szolgál bizonyítékául annak,