Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 141 hogy az alperesi szakértő a szakbizottsági becsléskor jobb tudomása ellenére, csak az alperes biztosító érdekeit tartolta szem elolt, és ez megfélemlítve a felperesi szakértőt arra bírta, hogy jobb tudomása ellenére korábbi, szóval tett 60 millió koronás becslésétől elállva az alperesi szakértő becslését fogadja el és csak az ő (alperesi szakértő) becslését tartalmazó 4. alatti jegyzőkönyvet aláírja. A felperesek által felhívott B. Antal szakbizotlsági szakértő kihallgatásának a mellőzése miatt emelt panasz is alaptalan, mert a fellebbezési bíróság e tanút a Pp. 270. §-a értelmében nem volt köteles kihallgatni, csupán a mellőzés okait tartozott előadni, me y kötelezettségének pedig eleget tett. Ezek szerint a fellebbezési bíróság helyes indokokból nem minősítette a szakbizottság eljárását helytelen eljárásnak és ez okból az e tekintetben felajánlott bizonyítást is eljárási szabálysértés nélkül mellőzhette, mert nincsen adat, következőleg alap sem a 4. alatti okirattal szemben annak a megállapítására, hogy a szakbizottság szerződésellenesen járt, el. Ezekhez képest a felpereseknek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a kár megállapításánál a felperesek állal utóbb kért bírói szemle során alkalmazott szakértők többségének a véleményét a biztosított házukat ért tűzkár megállapításánál jogszabálysértéssel mellőzte, alaptalan. Ugylétértelmezés: Nem tekinthető bontófeltételnek az adós részéről a fizetésnek a megállapodásban kikötött határidőn belül teljesítése, 84. ha a fizetés az adós részéről nem jog gyakorlásának, hanem eluállalt kötelezettség teljesítésének jelentkezik. ^ ^ p yn 8875/m7 gz ) Indokok: A fellebbezési bíróság megtámadott ítéletében jogszabálysértéssel állapította meg azt, hogy a peres felek között a valódiságra nem vitás C) és D) alatti okiratok tartalma szerint létrejött megállapodásnak bontó feltétele volt az alperes részéről való fizetésnek 1924. évi január hó 2. napjáig való bekövetkezte. Ezt a kikötést a felperes D) alatti levelével elfogadott C) alatti alperesi ajánlat nem lartalmazza és nem lehet erre következtetni sem az ezen ügyletre vonatkozóan csatolt egyéb levelek tartalmából, sem az ügylet természetéből, illetőleg megkötésének körülményeiből. Az alperes a felperes részéről elfogadott C) alatti ajánlatban,