Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

104 Hiteljogi Döntvénytár. csak akkor irányadó, ha 1924 július hó 1. napja ulán jölt léire; miért is az említett nap előtt kötött kollektív szerződés — érvényessége összes előfeltételeinek fennforgása esetében — sem volna figyelembe vehető. Kamat: Kosztkamat megítélése 59. /. a lejáraton túl is, ameddig az a koronaromlás ellenértékül is szolgál. — //. A szakértői számítás félretételével az összeg helyes megállapítása a jelülvizsgálati eljárásban. — III. 8°/o kárkamat megltéluc- (Kúria 1928 jún. 4. P. IV. 2275 1928. sz.) indokok : A 31. sorsz. jegyzőkönyvhöz csatolt NB) és a 3) meg lS) jelű nem vitás levelekből kétségleien, hogy a lelek az alperes által tőzsdeügyletek lebonyolítására nyújtott hitellel kapcsolatban — az akkori általános gyakorlatnak is megíelelően — hetikamatfizetésben állapodtak meg, még pedig oly módon, hogy csak a váltóval fedezett 6 millió K erejéig volt a hetikamat 1923 december 3-ig 2%-ra korlátozva, míg egyébként az alperest a mindenkori szokászos kosztkamat illette meg. Minthogy az 1895: XXXV. tc. 1. §. 2. bek. értelmében a törvényes kamat mértékét meghaladóan kikötött kamat a követelés kiegyenlítése hiányában a lejáraton túl is folyamatosan jár a hitelezőnek, az pedig nem is vitás, hogy az alperes követelése — az elsőbírói ítélet alapján történt fizetéstől eltekintve — kielégítetlen, annak kutatása nélkül tehát, vájjon bizonyos időpontban a felek akaratából, vagy megállapodásuk értelmében a szerződésszerű hitelezési viszonyuk lejárt, vagy egyébként megszűnt-e? — az alperes folyamatos kosztkamatigényének a felperes terhére megállapításával azt a felperesi felülvizsgálati panaszt, hogy az alperes kosztkamatszámítási joga legkésőbb már 1923 december 3-ával elenyészett, alaptalanként el kellett utasítani. Úgyszintén a kosztkamatterhelésekről való értesítés elmulasztása sem érinti ily körülmények között a kosztkamatszámítás jogát, hanem csak azt vonja maga után, hogy a felszámítás mérve nem tekinthető az alperes állal elfogadottnak s kifogásolás esetén bizonyításra szorul. De a bírói gyakorlat értelmében kosztkamatkövetelés csak annyiban érvényesíthető a bíróság előtt, amennyiben az a koronaromlás ellenértékéül is szolgál. Következőleg azon az időponton túl, midőn a leromlott korona azon a ponton állott, melyen utóbb stabilizálódott, elesik a késedelem alatt való folyamatos kosztkamatszámítás jogszerű alapja. Az 1924 május 1-i kasszanapi zárlatkor a korona értéke 0.007125 volt, vagyis csekély eltéréssel a megrögzített értéken