Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. állott. Tehát csak e napig számithaló a felperes terhére a folyamatos hetikamat. Ezek vitás mérve dolgában helyes volt szakvéleménv beszerzése s vonatkozó támadás hiányában a szakvélemény a mindenkori hetikamatkulcsot illetően irányadónak is veendő. Minthogy azonban a szakértő által levezetett számadás oly számításon alapszik, hogy kiindulva a mindenkori heti zárlatkor megállapított tartozá>ből ahhoz, előszór hozzáadja a tartozás 6 milliónyi része után járó megállapodásszerű 2%-os hetikamal összeget, majd az így jelentkező összegnek G millión felül lévő — tehát a 6 millió K kosztkamatát is magában foglaló — részj után ugyanarra az időszakra számított szokásszerű hetikamatát, valamint az ekként az időszakra részben mar kétszeresen is számított hetikamat összege után ugyanarra az időszakra mégegyszer számítja az e heti kosztkamatot s így számvetése oly térre téved, mely a bíróilag érvényesíthető kereten kivüi eső. egy — ugyanazon időszakra kétszeresen, sot háromszorosan halmozott kosztkamatszámításon alapszik, számítása tehát bíró döntés alapjául el nem fogadhaló s e helyett a mindenkori kosztkamalkulcs — illetőleg a 6 milliós tartozás 1923 december 3-i megszűntéig ez után 2 -és kulcs alapján a 12. könyvkivonat nyomán készüli szakértői felszámítás nem vitás kezdő tehertételéből kiindulva s az ugyancsak nem vitásan felmerüli időközi űj terheket és jóváírásokat a maguk helyén számbavéve. a mindenkori heti zártaikor fennálló tartozás utáu pedig ugyanazon egy heli időszakra csak egy rendbeli kosztkamatot számítva, az volt megállapítandó, hogv a felperes tartozása 1926 május 1-én 26.280.119 K vagyis 2092 P 41 f volt. Ezután pedig, ettől az időponttól fogva, figyelemmel arra. hogy a felperes gazda létére különös körülmények igazolása hiányában nem tekinthető olyannak, ki a tartozási összeg visszatartásával nyerészkedett, a kir. Kúria az 1923 : XXXIX. te. 2. íi. 2. bek. és 3. rendelkezései figyelembevételével azt látta helyénvalónak, hogy a felperest az alperessel szemben 8°o-ra mérsékelt évi kárkamat viselésére kölelezze. Kegydij: A kegydij a nyugdíjjal egyenlő elbánásban csak 60. az átértékelés lehetősége, nem pedig a juttatás mertékenek megállapítása tekinteteben részesítendő. Kúria 1928 jún. 1. P. II. 2267 1927. sz.) Indokok: Az áihndó bírói gyakorlatban kifejezésre jutó az a jogszabály, mely szerint a kegydíj. bár keletkezésére nem azonos