Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 9a lás a megállapodás értelmében az alperesek javára a melleit a további szerződéses kikötés mellett állapíttatott meg, hogy ezalatt az idő alatt a részvénytársaság igazgatóságát olyként kell megválasztani, hogy minden négy, a részvényesek sorába választandó igazgatósági tagra hat, az alperesek jelölése alapján választandó igazgatósági tag és minden a részvényesek sorából választandó felügyelőbizottsági tagra kettő, az alperes kijelölése alapján választandó felügyelőbizoltsági tag essék és hogy azalatt az idő alatt a társaság ügyeit, mint az alperes közös bizalmi személye további intézkedésig T. Gyula fogja administrateur delégué címmel intézni, akinek a társaság minden alkalmazottja alá lesz rendelve és csakis az igazgatóságnak, illetőleg a társaság ügyeinek vételére alapítandó végrehajtóbizottságnak felelős. Érvénytelen ez a szerződéses kikötés, mert mindez együttvéve lényegileg azt jelenti, hogy a fennebb megjelölt időre a társaság egész jogi személyisége a részvénytársaságnak tökeegyesületi fogalmában rejlő vállalati cél megvalósításának és a társaság szervezete törvényes működésének időleges megbénításával a társaság két hitelezője, alperesek javára a legteljesebb mérvben abból a célból sajátíttatott ki, hogy ezzel a társaság többi kisebbségi részvényesének és szintén hatalmas összegek erejéig érdekelt többi hitelezőjének összes törvényszabta joga erre az időre az alpereseknek mindenek fölé emelt uralma folytán kijátszassék és mert, habár a K. T. 172. és 173. §-ai értelmében a részvényben megtestesült tagsági jogok a kereskedelmi forgalom tárgyául szolgálnak és megfelelő módon átruházhatók, azonban az adott esetben nem *a részvények és ezzel a bennük rejlő tagsági, azaz ezek körén belül a közgyűlés megtámadó és üzletkezelés ellenőrzési, valamint a vagyonjogok egységes átruházásáról van szó, hanem a szerződő felek között csak oly megállapodás költetett, amely a tárgyául szolgáló részvények tekintetében a tulajdont a felperes és a vele szindikátusban levő társasági tagok részére fenntartja, de a részvénytulajdonban rejlő és attól el nem választható teljes és kizárólagos jogi hatalmat, csak bizonyos, a fennebb megjelölt vonatkozásokban és célból ruházza át az alperesekre, ami pedig mint a részvényjog alapelveivel ellenkező megegyezés, figyelemmel a K. T. 164. §-ának 4. bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre is, hogy a részvények a tulajdonosokra nézve mindig oszthatatlanoknak tekintendők és az alapszabályok 9. §-ában foglalt ama rendelkezésére, hogy a részvények oszthatatlanok és a társaság 1—1 részvényére nézve csakis egy tulajdonost ismer el, továbbá figyelemmel a fennebb már kiemelt arra a körülményre, hogy az adott esetben az átadás tárgyát tevő részvényeknek többségi volta, azaz ennek közgyűlés határozati döntő jelentősége követ-