Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. ennek, mint a H. részvénytársaság 418,484 darab koronanévérlékű vagy bármily számú és náluk letétben őrzött részvénye tulajdonosának, e részvénytársaság mindenkori rendes vagy rendkívüli közgyűlésén való részvételi jogosultságát és szavazati jogának gyakorlását tegye lehetővé azzal, hogy e közgyűlés egybehívására vonatkozó hirdetmény közzétételi napja és a közgyűlés megtartására kitűzött határnap közölt fennforgó időköz első felében a felperes tulajdonában levő, fennebb megjelölt részvényeknek e részvénytársaság pénztáránál vagy a hirdetményben e célra kijelölt helyeken általuk való letétele után a közgyűlésre belépti jegyül szolgáló igazolványt felperesnek szolgáltassa ki. Indokok: A részvénytársaságnak a K. T. 147. §-ával megállapított fogalmi meghatározásából és annak, mint bizonyos vállalkozási cél szolgálatában álló tőkeegyesület, törvényes szervezetéből folyó és a K. T. normatív szabályrendszerében foglalt rendelkezések szerint irányadó anyagi jogszabály az, hogy a részvénytársaságnak nemcsak az alapítását, de működését is, figyelemmel a részvényeseknek nemcsak korlátolt, de közvetett felelősségére is, csak bizonyos, a kölcsönös hit és bizalom, valamint a közjó érdekében felállított és a visszaélések megakadályozására szolgáló feltélelek és korlátok melleit engedi meg. Ehhez képest a K. T. 176. §-a értelmében is azokat a jogokat, melyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illeti, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül csak a részvényesek összessége és pedig csak a valóságos részvényesek gyakorolhatják. Ebből folyólag a részvényeknek, illetőleg az azokon alapuló jogoknak és kötelezettségeknek harmadik személyeknek nem tulajdonszerzés végett, hanem biztosítékadás vagy egyéb okból pusztán csak abból a célból történt átadása, illetőleg átruházása, hogy az átadó, illetőleg átruházó avagy a részvénytársaság egy vagy több hitelezője jogainak biztosítása végett az átadónak illetőleg átruházónak, mint részvénytulajdonosnak közgyűlésen való részvételi, szavazati, megtámadó vagy üzletkezelés ellenőrzési joga a társaság többi részvényese vagy hitelezője törvénybiztosítotla jogainak és érdekeinek kijátszása céljából nem a részvénytársasági összességi jogok gyakorlására hivatott részvénytulajdonosok, a részvényesek, hanem csak a részvényeknek időleges, az alább kifejtettek szerint a részvényeseknek képviseletére nem jogosított birlalói, azaz az álrészvényesek által a közgyűlési határozat hozatala tekintetében döntő jelentőségű módon gyakoroltassák, mint a részvény fogalmával, a részvényjog alapelveivel és ébbol folyóan a kereskedelmi törvénnyel és alapszabályokkal ellenkező szerződés jogilag nemcsak hogy meg nem engedett, de kezdettől fogva mint törvénybe és jó-