Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. A felek megegyező előadása alapján tény, hogy az elsőrendű alperes, illetőleg az igazoló-jegyeket ezután nem adták ki. Az R) alatt csatolt, nem vitás 1926. évi augusztus hó 6-án kelt váltó biztosítéki okiratból tényként állapította meg a kir. törvényszék, hogy a H. részvénytársaság minden ezen okmányból, illetőleg váltójogi kötelezettségből keletkező tartozás biztosítására lekötötte az okiratban körülírt ingatlanait, azok haszonélvezetét és feltétlenül megengedte, hogy a zálogjog a körülírt ingatlanokra, azok haszonélvezetére 2,000.000,000 K váltóhitel tőke, késedelem esetén az 1923: XXXIX. tc. szerint járó legmagasabb kártérítési ö«szeg, valamint 200.000,000 K költségbiztosíték erejéig a másodrendű alperes javara az elsőrendű alperes által egyidejűleg ugyancsak 2,000.000,000 K erejéig folyósított váltó hitel biztosítására bekebelezett jelzálogjoggal egyenlő rangsorban bekebeleztessék. A felek megegyező előadása alapján azután tény, hogy elsőrendű alperes javára is kiállíttatott egy ily váltóhitelbiztosítéki okirat és mindkét alperes javára a H. részvénytársaság ingatlanaira a zálogjog be is kebeleztetett. Ezzel kapcsolatban a kir. törvényszék a ' másodrendű alperes által a 6. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolt 1926. évi június 24-én kelt nyilatkozatból megállapította, hogy a felperes mindkét alperessel szemben hozzájárult és tudomásul vette, hogy a H. stb. részvénytársaság a hitelmegállapodás alapján igénybeveendő hitel biztosítására 2—2,000.000,000 K-ról szóló hitelbiztosítéki okiratot állítson és szolgáltasson ki az alpereseknek. III. A felperes a kereselileg érvényesített igényét két okra alapítja: .Az első, hogy a C) alatti megállapodás és különösen a megállapodásnak az a része, amely szerint mindaddig, amíg alpereseknek a hitelből kifolyólag követelésük áll fenn, a letétben levő részvénybirlokból folyó jogok gyakorlása az alpereseknek engedtetett ál a szerződésben körülírt módon, a törvény és jóerkölesökbe ütközik. A második : hogy az alperesek hitelfolyósításai, üzleti cselekedetei, mulasztásai, biztosítékszerzései idézték elő, hogy a H. részvénytársaság válságos helyzetbe került és végül, hogy az alperesek a jóerkölesökbe és törvénybe ütköző módon szerzett részvénytöbbséggel a részvénytársaságnak ós felperesnek, mint a részvénytöbbség tulajdonosának érdekei ellen cselekszenek, illetőleg szavaznak vagy a szavazástól tartózkodnak a törvénytelenül összehívott közgyűléseken. A kir. törvényszék a felperes hosszadalmas és a per érdemére nem tartozó előadásaiból a fentebb kiemelt két rendbeli kereseti alapot tudta megállapítani, illetve állapította meg. A kir. törvényszék ezen előrebocsátása után előrebocsátja még, hogy az ítéleti elbírálás köréből kirekeszt minden olyan körülményt, amely akár a részvényeknek a felperes által történt megszerzésére, akár a részvénytársaság helytelen vezetésére, akár a hiteleknek nem kellő folyósítására vonatkozik. A kir. törvényszék elsősorban a felperesnek azzal az előadásával foglalkozik, hogy a C) alatti megállapodás, illetve annak a részvényjog gyakorlásának átengedésére vonatkozó része a törvénybe és a jóerkölesökbe ütközik.