Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
84 Hileljogi Döntvénytár. A felek megegyező előadása alapján tény, hogy ezen szerződések után és dacára a H. részvénytársaság válságos helyzetbe került úgy, hogy 1927. évi május 7-én kénytelen volt a kényszeregyességi eljárás megindítását kérni. Az eljárás meg is indult. Ezen eljárás alatt felhívta a felperes 1927. évi május 30-án és június 21-én másodrendű alperest, hogy a részvényeit a felperes által megnevezettek nevére kiállított közgyűlésre szóló igazolvány kiadásával a közgyűlésen való szavazati jog gyakorlására bocsássa a felperes rendelkezésére. A másodrendű alperes az E) alatt csatolt 1927. évi június hó 3-án kelt levélben válaszolt a felperesi képviselő 1927. évi május 31-én kelt levelére és értesítette, hogy a felperes tévedésben van, ha abból indul ki, hogy a H. részvénytársasági részvényei másodrendű alperesnél valamely szindikátusi megállapodás alapján vannak letétben; másodrendű alperes kiemeli, hogy ő, sem felperessel, sem a többi részvényessel szindikátusi jogviszonyban nem áll és a szóbanforgó részvényeket a részvényesek szindikátusa alperesnél a 11. stb. részvénytársaságnak az elsőrendű alperessel együttesen nyi.jlott hitelből Teredő tartozása biztosítására kötötte le abból a célból, hogy a nyújtott hitel biztonsága érdekében a társaság ügyeire, tisztán, mint hitelezők, megfelelő befolyást gyakorolhassanak ; mindaddig tehát, amíg a H. részvénytársaság a szóbanforgó hitel nyújtásából eredő tartozását ki nem egyenlítette, nem lehet szó arról, hogy a részvények feletti rendelkezési jogukról alperesek lemondjanak és fenn kell tartaniok maguknak azt a jogot, hogy a nyújtott hitelből származó követelés biztosítása végeit jónak tartandó intézkedések meglétele céljából a szóbanforgó részvények alapján alpereseknek biztosított jogokat a megállapodásnak megfelelően gyakorolhassák ; másodrendű alperes a levélben a felperesi kívánság teljesítését, tehát megtagadta. Az 1927 június 21-iki levélre másodrendű alperes 1927. évi június 24-én kelt F) alatt csatolt levélben válaszolt és e levélben közli, hogy elfoglalt álláspontját megváltoztatni módjában nincs, ennek következtében nincs abban a helyzetben, hogj a H. stb. részvényeket a társaság által 1927. év június hó 27-ére összehívott közgyűlésre a kívánt nevekre létéibe helyezze. A felperes egy újabb levelére írta meg másodrendű alperes a H) alatt csatolt 1927. évi július 18-án kelt levelet, amelyben közli felperes képviselőjével, hogy a H. részvénytársaság másodrendű alperesnek az elsőrendű alperessel közösen nyújtóit folyószámlahitelből kifolyólag 1927. évi július 31-iki értékkel 174,696 pengővel tartozik ; a levél szerint ezen összegnek, továbbá a törlési engedély, illetve engedélyi okirat díja fejében további 500 pengő és illeték fejében 875 pengőnek lefizetése ellenében másodrendű alperes hajlandó lenne törlési engedélyt, illetőleg engedélyt okiratot kiállítani, megjegyzi azonban, hogy a hitelmegállapodást tartalmazó okirat értelmében egy ily összegben teljesítendő lefizetést saját követelése törlesztésére csak abban az esetben fordíthatna, ha ugyanakkor kifizetést nyerne elsőrendű alperes ugyanezen hitelmegállapodás alapján fennálló követelése vagy legalább is javára ugyanilyen összegű törlesztés történnék ; közli a levél, hogy az említett megállapodás szerint a részvényeket különben is csak elsőrendű alperes hozzájárulása esetén adhatná ki, kijelenti azonban, hogy a 174,698 pengő lefizetése esetén a részvények kiszolgáltatása ellen kifogást emelni nem fog ; ez a levél rámutat azonban arra is, hogy a részvényeket nem egyedül a felperes hanem a felperes a levélben megnevezettekkel együttesen helyezte el és miután a részvényesek közötti tulajdon megoszlását megállapítani módjában nem áll, a részvényeket csupán az összes letevők egyöntetű rendelkezése értelmében szolgáltathatja ki. A G) alatt csatolt 1927. évi augusztus 2-án kelt levélben a felperes a másodrendű alperes válaszát tudomásul nem vette, álláspontját részletesen kifejli, utal a bekövetkező gazdasági és jogi botrányra, az igazoló-jegvek haladéktalan kiszolgáltatását kéri annál is inkább, mert a felperes szerint a törvénytelen közgyűlés 1927. évi augusztus 5-ére hivatott össze; hivatkozik a felperes arra, hogy az egész akció az ő részvényesi jogainak kijátszását célozza és fenntartja az alperesek elleni kártérítési igényét.