Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hiteljogi Döntvénytár. 81 hanem a felperes részéről megtartható és ennek saját rendelkezése alá eső értékpapírok tekintetében a felperes irányában az alperest illetően ez a méltányosság fenn nem forog, a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperest az átadott 26.000,000 K-nak valorizáltan való visszafizetésére irányuló keresetével elutasította, anyagi jogszabályt nem sértett, ez okból az ez ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. v Ügyletek értelmezése: Az írásbeli szerződés tártaim val ellenkező szóbeli megállapodás figyelembe vehető, 50. ha az okirat értelmezésre szorul a felek valódi szerződési akaratának megállapítása végett. (Kúria 1928 máj. 18. P. VII. 7826/1927. sz.) indokok: Írásbeli szerződés esetén a felek korábbi vagy az írásbeli szerződéssel egyidejű szóbeli megállapodásai csak akkor nem vehetők figyelembe, ha azok az írásbeli szerződés tartalmával ellentétben állanak, ellenben nincsen kizárva ily szóbeli megállapodások figyelembe vétele, ha ezek az okirat értelmezésére szolgálnak. A kir. Kúria magáévá tette az elsőbíróságnak a 3 •/. alatti pótnyilatkozat tartalmának értelmezésére vonatkozó s a fellebbezési bíróság által elfogadott helyes okfejtését s mert e szerint az okirat értelmezésre szorul, a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felek valódi szerződési akaratának megállapításánál L. Bálint tanúnak a korábbi szóbeli megállapodásra vonatkozó vallomását is mérlegelése körébe vonta. A jogszabálysértés nélkül megállapított tényállásból a fellebbezési bíróság az ítéletében előadott s az elsőbíróság ítéletéből átvett indokok alapján helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a 3 /. alatti pótnyilatkozat a felek valódi szerződési akaratát nem tartalmazza s a felperes a kamat-fizetések elmulasztása folytán jogosult volt a váltót úgy a hátralékos tőke, mint a kamatok erejéig érvényesíteni. A fellebbezési bíróság ítélete tehát az anyagi jogot nem sérti s ezért az alpereseket alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani. Részvénytársaság: Az elzálogosító érvényesen ruházhatja-e át a zálogbirtokosra a zálogbaadott részvényei alapján őt illető szavazó jogot Hiteljogi Döntvénytár. XXI. 0