Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

60 Hiteljogi Döntvénytár. szítéséül 46 pengő (200,000 korona) költségnek megfizetésére egyetemleg kötelezni kellett. Felperesnek ellenben az 1923. évi XXXIX. tc. 2. §-ának első bekezdése szerinti nagyobb kárkamat meg nem ítélése miatti panasza azért alaptalan, mert alperesek a kereseti összeget kézhez nem kapták, azzal tehát nem üzérkedhettek, azt fel nem használhatták. = Ad. II. Ez azt álláspontot aggályosnak tartom. (Lásd kifejtését Hitelj. Dtár ez idei évf. 9. eseténél). Nyugdíjátértékelés: Egyetemleges marasztalása a szolgálatadónak és a bank érdekkörébe tartozó vállalatok alkalmazottai nyugdíj egyesületének, 39. utóbbinak azonban csak a szolgálatadó, mint egyik alapító tag által hozzá beszolgáltatott és ennek külön nyugdíjvagyonaként kezelt érték erejéig. (Kúria 1927 márc. 15. P. II. 556/1927. sz.) Indokok: A magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelésére, vagyis a nyugdíjaknak a változott gazdasági viszonyokhoz mért megállapítására vonatkozó 1926 : XVI. tc. 24. §. rendelkezése szerint ezt a törvényt az életbelépésekor az eljárás bármely szakában folyamaiban levő ügyekben is alkalmazni kell. A hivatkozott tc. 24. §. értelmében, az 1925. év augusztus hó 1. napját megelőző időre esedékes járandóság átértékelésénél irányadó, a bírói joggyakorlatban kifejlődött régebbi jogszabály szerint, amely jogszabály a törvény életbelépése előtt egy évnél nem régebben esedékessé vált járandóságok átértékelésénél a jelen esetben irányadó lentebb hivatkozott tc. 11. §. mellett alkalmazandó 12. §. rendelkezésében ennek miniszteri indokolása szerint is érvényesül, a munkaadó az alkalmazottja nyugdíjáért személyes felelősséggel tartozik akkor is, ha azon célból, hogy alkalmazottainak nyugdíjat biztosítson, önálló jogi személyiséggel, külön vagyonnal bíró nyugdíjegyesületet létesít, melynek fenntartásában, igazgatásában részt vesz, vagyis ha megállapítható, hogy a nyugdíjegyesület a szolgálatadónak az alkalmazottai nyugdíjügyei ellátására létesített kezelési szerveként jelentkezik és ilyen nyugdíjegyesületbe belépést a szolgálatadó az alkalmazottjaira kötelezővé tette. A P. m. k. b. érdekkörébe tartozó vállalatok alkalmazottainak nyugdíjegyesületére az úgynevezett «C. nyugdíjegyesület»-re vonatkozólag a B. 1. részvénytársaság másodrendű alperes, mint egyik alapílótaggal szemben, a felperesre vonatkozásban a fent