Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár. 61 felsorolt körülmények, a fellebbezési bíróság által az elsóbirosag ítéletéből elfogadott,, a per összes adatainak a Pp. 270. §. szerinti mérlegelésével megállapított és a Pp. 534. §. értelmében a felülvizsgálati bíróság előtt is irányadó tényállás mellett, kétségen felül fennforognak a fellebbezési bíróság áítal az elsőbíróság ítéletéből elfogadóit indokok folytán, de különösen az alábbi okokból. Az ügynevezett «C. nyugdíjegyesület»-nek másodrendű alperes egyik alapító tagja és mint ilyen, magára vonatkozólag kötelezőnek ismerte el az egyesület alapszabályait. Ennek az alapszabálynak 1. §-a szerint az egyesület célja az, hogy nyugdíjat biztosítson az egyesületbe alapítói ágként belépett és azután belépő vállalatok véglegesített alkalmazottainak. Az alapszabály 5. §. szerint az alapító tagokon kívül csak ezeknek végleges állásban lévő, rendszeres évi fizetéssel bíró alkalmazottjai lehetnek az egyesület rendes tagjai. Az alapszabály 6. §. szerint a másodrendű alperes, mint alapítótag arra vállalt kötelezettséget, hogy alkalmazol íjainak az egyesületbe belépést erkölcsi befolyásának latbavetésével ajánlani fogja; a 7. §. szerint kötelezte magát arra, hogy csak olyan egyéneket fog végleg alkalmazni, illetőleg véglegesíteni, akik egyszersmind az egyesületbe való belépésre hajlandók vagy pedig nyugdíjigényeikről lemondó nyilatkozatokat adnak; de kötelezte magát arra is, hogy szolgálatából elbocsátja azokat az alkalmazottjait, akik az egyesületből önként kilépnek. Az alapszabálynak fenlidézett rendelkezéseiből okszerű az a következtetés, hogy felperes a 3 7. belépési nyilatkozatot a másodrendű alperesnek az alapszabályok fentidézett 6 — 7. §§-aiban foglalt következményekre utalással történt felszólítására, ajánlatára írta alá és lépett be az egyesületbe, hogy magát az alkalmazásból elbocsátásnak ki ne tegye. A hivatkozott egyesület alapszabályainak 11. §-a szerint, minden alapítótag saját nyugdíjalapját az egyesületnek tulajdonul engedi át, ezenkívül rendkívüli évi dotációt és tartaléktőkét is fizet, melynek nagyságát a választmány mathematikai mérleg alapján állapítja meg; a 12. §. szerint pedig az alapílótag a nála végleges alkalmazásban levő rendes tagokért ugyanazokat a díjakat, összegeket is tartozik fizetni, melyeket a rendes tag a 14. §. értelmében havonkint fizet, illetve melyeket az alapílótag az illető alkalmazottja fizetéséből havonkint levon és azt az egyesületnek jegyzék mellett be-zolgáltat; a 19. §. szerint ugyanis az egyesület csak az alapítótagokkal áll közvetlen elszámolásban, a"rendes tagoktól a díjakat közvetlenül sem be nem követeli, sem fel nem veszi. Az alapszabály 22. §. szerint, ha valamely alapítótag javára