Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

44 Hileljogi Döntvénytár. Annál aggályosabb a döntés, mert a pénzintézet felelőssége alkalmazottjaira sem terjeszthető ki eddig a mértékig, noha tudjuk, hogy a cégvezető jogköre e tör­vényben foglalt kifejezett korlátozásokat nem tekintve, kereskedelmi üzlettel járó minden jogcselekményre kiterjed. De itt nem ezen jogkörről van szó, hanem az alkalmazott által elmulasztott, nézetünk szerint arra nem is köicles ludakozc'dási kötelesség elmulasztásért való helytállásról. Vétel: ajánlatra nyilatkozási kötelesség a KT.320. §-a esetén kívül. 29. A közvetett úton az ajánlattevő bankhoz továbbított, részvényekből való juttatásra vonatkozó kívánságra előzékenységből tett ajánlatra ugyanazon piacon működő bankvállalat vezető egyéne a kölcsö­nös előzékenységnél és bizalomnál fogva azonnal visszautasítani tartozik. (Kúria 1927 febr. 18. P. IV. 4928/1926. sz) Indokok: Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson is kijelen­tette, hogy H. H. előtt maga az alperes hozta szóba, hogy a Franklin-részvényeket kibocsátó intézet őt új részvényekkel nem kínálta meg s hogy ez őt kellemetlenül érinti. Az alperesnek, mint budapesti nagy bank tőzsdei ügyeit intéző igazgatójának a gaz­dasági életben szereplő egyének személyi viszonyaira vonatkozó ismereténél és a pénzpiac eseményeiről való állandó értesültsé­génél fogva tudnia kellett, hogy H H. a Franklin-részvénytársaság igazgatóságának tagja — ezért panaszkodott mellőzése miatt éppen H. H. előtt — és tisztában kellett lennie azzal, hogy az új kibo­tású Franklin-részvények tőzsdei bevezetését a felperes cég intézi. A felperesnek az 50 darab Franklin-részvény megvételéről szóló és a H. H.-val folytatott beszélgetést nyomon követő értesítését, tehát jóhiszeműen nem tekinthette minden előzmény nélkül telt s így minden jogi következmény nélkül válasz nélkül hagyható ajánlatnak, hanem olyannak, amelyet az ő közvetett úton továb­bítóit, de az új részvényekből való részeltetésre vonatkozó kí­vánságát világosan kifejezésre juttató nyilatkozatára a felperes előzékenységből tett. Ebben a helyzetben és annál a kölcsönös előzékenységnél és bizalomnál fogva, amely egymás irányában minden kereskedőre, de az ugyanazon piacon működő bankvál­lalatok vezető egyéneire még fokozottabb mértékben kötelező: az alperes a kapott értesítésre, ha a részére történt vételt vissza akarta utasítani, azonnal nyilatkozni tartozott; ellenkezőleg a vétel jóváhagyottnak tekintendő. Az alperes azonban nem is ajánlóit

Next

/
Thumbnails
Contents