Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 45 elfogadható bizonyítékot arra, hogy az felperessel visszautasító szándékát közölte. Nem helytálló tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az ekként jóváhagyollnak tekintendő vételből eredő keresetével a felperest elutasította ; a felperesnek anyagi jogszabály megsértését vitató felülvizsgálati panasza tehát alapos. Ámde a követelés összegszerűségére vonatkozó tényállás megállapítása hiányában az ügy érdemében a kir. Kúria nem dönthet; ennélfogva a fellebbezési bíróságot a Pp. 543. §-a értelmében ítéletének feloldásával további eljárásra kellett utasítani. Részvénytársaság: még be nem jegyzett igazgatósági tag 30. a társaság képviseletére jogosult már a megválasztás alapján. (Kúria 1927 márc. 2. P. IV. 5413/1926. sz.) Indokok : A KT. 186. §-a azt, hogy a részvénytársaságot halóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli, nem teszi függővé attól, hogy az igazgatóság tagjai a cégjegyzékbe bevezettettek és az a bevezetés közhírré tételett-e, a 184. §. utolsó bekezdéséből pedig csak az következik, hogy a részvénytársaság igazgatói minőség megszűnése a cégjegyzékbe eszközlendő bevezetés és közhírré tétel előtt harmadik személy ellen csak annyiban érvényesíthető, amennyiben bebizonyítható, hogy a harmadik személy az igazgatói minőség megszűnéséről tudomással bírt. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, amikor az 1923 nov. 4-én kelt kötlevelet aláírt dr. K. P.-nak, aki ekkor már megválasztott, de még be nem jegyzett igazgatósági tagja volt az alperesi részvénytársaságnak, a köllevél eredetijén levő aláírását az alperesre nézve joghatályosnak tekintette és ennek folytán a nevezett dr. K. P., valamint a megrendelés időpontjában az alperes részvénytársaság igazgatósági tagjaként a cégjegyzékbe már bejegyezve volt K. nevű igazgatósági tag által az alapszabályoknak megfelelő együttes cégjegyzésével ellátott kötlevél alapján az alperest, aki az ügylet tárgyát tevő lokomobil átvételét megtagadta, a kereset értelmében marasztalta. Ezekből az okokból a kir. Kúria az alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította.