Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. '.1 A KT. 356. §. 2. bekezdése értelmében a vevő a késedelmes eladótól fedezeti vétel nélkül is követel^eli kártérítésképpen azt a különbözetet, amely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaci, illetve tőzsdei ár között mutatkozik abban az esetben, ha az áru piaci vagy tőzsdei árral bír és e mellett igazolható nagyobb kárát is követelheti. Mivel pedig a budapesti kereskedelmi- és iparkarama értesítése szerint a szóbanforgó szappannak piaci ára a teljesítés helyén és idejekor 17,000 K volt kilogrammonként, a szerződési 12,200 korona egységárral szemben tehát kilogrammonként 4800 korona árkülömbözet jelentkezik, amely a vétel tárgyát tevő 10,000 kg.nál 48.000,000 K-át lesz ki, a felperes állal a fentebb előadottak szerint árkülömbözet és elmaradt haszon címén érvényesített követelésből az elsőbíróság által megítélt 87.650,000 korona kárnál többre nem tartotta fenn igényét, a kir. Kúria a Pp. 271. §-álioz képesl ezt ítélte meg. = Ad I. Nem állhat meg általánosságban, mert a megrendelő-jegynek az ügynöknek tekintendő helyi képviselő állal átvétele csak közvetítést jelent s a megrendelő-jegy csak ajánlatnak tekinthető, amely a KT. 315 s köv. §-ai szerint csak elfogadás esetében eredményez ügyletkötést, kivéve a 320. §. esetét (kereskedők között üzleti összeköttetés), vagy ha a megrendelő-jegy a másik féltől származó ellenkező kikötést tartalmaz, vagy a helyi képviselő ügyletkötésre jogosultsága megállapítható. — Ad II. A hitelképtelenség a perben bizonyítható a nemteljesítés exkulpálására abban az esetben is, ha a teljesítést a fél más okból tagadta meg. Kereskedői gondosság mértéke pénzintézetre nézve. 28. Fővárosi pénzintézet vidéki fiókja WO dollár és járulék fizetésére köteleztetett azon az alapon, hogy az annál alkalmazott cégvezető nem kérdezte meg külön a dollárösszeget letevő személyt a letét rendeltetése felől, hanem elfogadta az ezzel együtt megjelent másik egyénnek amannak jelenlétében tett, a maga javára szóló bemondását a nélkül, hogy tüzetes meggyőződést szerzett volna amannak szándékát illetően. (Kúria 1926 febr. 22. P. IV. 4965/1926. sz.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint másodrendű felperes 1924. évi április hó 26. napján az elsőrendű alperes társaságában megjelent másodrendű alperesnek debreceni fiókinlézetében és ott ügy a maga, mint férje az elsőrendű felperes nevében letétbe helyezett 400 dollárt; másodrendű alperes a letétet az annak