Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)
40 Hiteljogi Döntvénytár. nem utasította, a megrendelő-jegyeket nem kifogásolta és S. Sándor meghatalmazásának korlátozásira vonatkozó semminemű kijelentést nem tett, hozzájárullnak tekintendő ahhoz, hogy az ügylet a C/F) alatti megrendelő-jegyben foglalt kikötéseknek megfelelően feltétlenül létrejött. Alaptalan ezért az alperesnek az ügylet kifejezett jóváhagyása hiányában vele szemben való hatálytalanságát vitató támadása. Nem sértett tehát eljárási jogszabályt a fellebbezési bíróság; azzal, hogy az alperesnek Sz. Dezső igazgató személyében eskü alatti kihallgatását el nem rendelte arra vonatkozólag, hogy a megrendelő-jegyek átvétele alkalmával az azokon látható záradékokat meg nem figyelte. De nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy nem vett lel bizonyítást és nem állapított meg tényállást az alperes azon kifogására vonatkozólag, hogy az ügylet az alperesre nézve azért is hatálytalan, mert a felperes anyagi bonitása nem volt megfelelő. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint ugyanis az alperes nem ebből az okból, hanem azért tagadta meg a teljesítést, mert az igazgatóság az ügyletet jóvá nem hagyla. Alaptalan ezéri az alperesnek ezen irányú felülvizsgálati támadása is. Ezekből az okokból az alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Alapos ellenben a felperesnek a megítélt követelésmennyisége ellen irányuló felülvizsgálati támadása. Nincs ugyan megállható alapja a felperes azon panaszának^ amely az általa állított fedezeti vétel meg nem történtének megállapítása ellen irányulóan azt vitatja, hogy az általa létesített fedezeti vételnek az ő eladója vétkessége folytán történt hatálytalanítása az ő fedezeti vételére alapított kárigénye és így az alperes kötelezettsége szempontjából közömbös. Az e tekintetben meg nem támadott ténymegállapítás szerint ugyanis a fedezeti vételügylet a felperes hozzájárulásával hatálytalaníttatott. Jogszabálysértés nélkül tekintette tehát azt a fellebbezési bíróság létre nem jöttnek. Anyagi jogszabályba ütközik azonban az a döntés, amely szerint a létre nem jött fedezeti vételügylelből a szerződési és a fedezeti ár közötti különbözetben kifejezésre jutó effektív kára fel nem merülvén a felperesnek, csakis azon haszonra tarthatna igényt, amely őt az alperestől megvett szappan kiárusításánál a rendes kereskedelmi forgalomban megillette volna. A felperes ugyanis a fellebbezési eljárás során kereseti igényét abban a különbözetben számította fel, amely a szerződési és a nagybani piaci ár között a teljesítés helyén és idejekor fennállott, egyszersmind azon elmaradt hasznot is érvényesítette, amelyet a kicsinyben való eladással érvényesíthetett volna.
