Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár. 28 (Kúria 1027 jan. 27. P. VII. 3541/1926. sz.) Indokok: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy elsőrendű alperes a szóban forgó üzlethelyiség átruházására vonatkozóan a felperessel kötött szerződés alapján, kifejezett rendelkezés nélkül is magából a szerződés természetéből folyó kötelezettségénél fogva felperest a háztulajdonosi beleegyező nyilatkozat megszerzésében támogatni tartozott. Elsőrendű felperes azonban ezirányú kötelezettsége helyett a nem vitás tényállás szerint az üzlethelyiségnek másodrendű alperesre történt újabb átruházásával, a háztulajdonos nyilatkozatának másodrendű alperes részére való kiadása körül kifejtett tevékenységével azt a helyzetet idézte elő, hogy a lakáshivatal az igénylő felek közül a háztulajdonos beleegyező nyilatkozatával rendelkező másodrendű alperes igényével szemben a korábbi szerződésre vonatkozó felperest perre utasította. A felperes által ennek folytán meg is indított per befejeztéig azonban az üzlethelyiségre vonatkozóan a lakáshivatal hatásköre megszűnt. Ennek a következménye volt azután az, hogy bár felperes szerződése érvényességét bírói ítélettel kimutatta, igényét az üzlethelyiségre a javára hozott ítélet alapján a lakáshivatalnál már nem érvényesíthette. Már magából a perre utasítás tényéből is nyilvánvaló, hogy a lakáshivatal a felperes szerződése érvényességél megállapító ítélet bemutatása esetén, a lakásigazolványt felperes részére adta volna ki, — ha hatásköre időközben meg nem szűnik, — mert ellenkező esetben a perreutasításnak célja nem lett volna, miután másodrendű alperes a tulajdonos beleegyező nyilatkozatával, már ennek a meghozatalakor is rendelkezett. Helyes ebből folyóan a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, mely szerint annak, hogy felperes az üzlethelyiséget és a dr. Kövess házgondnoknak a tényállásban ismertetett levele tartalmánál fogva a háztulajdonos beleegyező nyilatkozatát is meg nem kapta, közvetlen oka az volt, hogy elsőrendű alperes az üzlethelyiséget másodrendű alperesnek is eladta. Nem helytálló tehát elsőrendű alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság a megállapított tényállásból jogszabálvsértéssel vonta le ezeket a jogi következtetéseket. Jogszabály, hogy az, aki szerződésellenes magatartásával a szerződés teljesítését megakadályozza, az ebből származó kárt a vele szerződő félnek megtéríteni tartozik. Ennek az anyagi jogszabálynak is megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy elsőrendű alperes vétkes és szerződésellenes magatartásának a következményeit viselni tartozik. Kártérítési felelőssége elhárítása céljából nem hivatkozhatik