Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

ffiteljogi Döntvény tár. sikerrel elsőrendű alperes sem a felperes fizetési késedelmére, sem pedig a szerződés 6. és 7. pontjában foglaltakra, mert a fellebbezési bíróság helyesen kifejtett vonatkozó indokai szerint felperes az ellenértékül kikötött vételárat a fennforgó körülmények között sem megfizetni, sem letétbe helyezni nem tartozott, mert továbbá annak, hogy felperes lakásigazolványt nem kapott, éppen maga az elsőrendű alperes volt az oka, és mert végre a Move-tól az üzlethelyiséget meg is kapta. Alaptalan ennélfogva elsőrendű alperesnek ez irányi anyagi jog megsértése címén emelt panasza is. De nem helytálló elsőrendű alperesnek az a további panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság ítélete azért is sérti az anyagi jogot, mert ha ítélt dolog erejével bírónak fogadta el a megállapítási per vonatkozó ítéleti kijelentéseit, ítélt dolog erejével bírónak kellett volna elfogadni az üzlethelyiség birtokba adása iránti pernek azt az eredményét is, hogy felperes keresetével elutasíttatott, minek elsőrendű alperes panasza szerint okszerű következménye felperes kárigényének a megszűnése. Ez a panasz azért nem alapos, mert az ugyanazon peres felek között lefolytatott megállapítási perben a szerződés érvényességével szoros összefüggésben állott a fizetési késedelem kérdése s így az abban a perben hozott ítélet jogereje az e perben felmerült erre a kérdésre is kihat. A birtokba adási perben pedig eltekintve attól, hogy a peres felek sem voltak ugyan azonosak, abból az indokból utasíttatott el felperes, mert a jelen perbeli alpereseket az üzlethelyiségre vonatkozóan akkor már semmiféle rendelkezési jog nem illette és mert felperes a rendelkezési joggal bíró háztulajdonossal és házgondnokkal jogviszonyban nem állott. Alaptalan végül elsőrendű alperesnek az a panasza is, hogy bár a fellebbezési bíróság másodrendű alperes rosszhiszeműségét is megállapította, mégis annak következményeit másképpen vonta le reá és másképpen másodrendű alperesre. Alaptalan ez a panasz azért, mert míg a fentiek szerint elsőrendű alperes vétkes magatartásával idézte elő a szerződés teljesítésének meghiúsulását, addig másodrendű alperest az alább kilejtendők szerint csupán gondallanság terheli a szóbanforgó üzlethelyiség megvétele körül. Ezek szerint elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelme minden irányban alaptalan. Felperes felülvizsgálati kérelmét illetően itt is irányadó tényállás az, hogy elsőrendű alperes az 1921. évi szeptember 13-án 250,000 K-ért átruházta felperesre a kérdéses üzlethelyiséget, azután pedig még az átadás előtt ugyanezt az üzlethelyiséget