Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

24 Hiteljogi Döntvénytár. Együtt kötelezés: kiskorú feleség aláírása 16. nem érinti az ügylet hatályát, ha az nem a szerződés érvényességének feltételéül köttetett ki. (Kúria 1927 jan. 28. P. VII. 5654/1926. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alpereseknek a fizetési halasztásra vonatkozó előadása bizonyíltatlan maradván, az elsőrendű alperes mint vevő a kereseti cséplőgép vételárának első részletét az írásos szerződés értelmében 1924. évi szeptember hó 1. napján tartozott megfizetni. Ugyancsak bizonyíltatlan maradt a tényállás szerint az alpere­seknek az az előadása is, hogy a felek abban állapodlak meg, hogy az elsőrendű alperes a gép vételárát az azzal elért kere­setből törleszti, valamint végül bizonyíltatlan maradt a másod­rendű alperesnek az az állítása is, hogy Ő nem a vételár tekin­tetében, hanem arra nézve vállalt kezességet, hogy az elsőrendű alperes a gépet a vételár törlesztése előtt nem fogja eladni. A fellebbezési bíróság a tényállást a tárgyalás és bizonyítás egész anyagának szorgos méltatásával és a meggyőződését elő­idéző okok tüzetes felsorolásával állapította meg; iratellenességet, jogszabálysértést vagy nyilván helytelen ténybeli következtetést a kir. Kúria nem észlelt s ezért az ekként törvényszerű mérlege­léssel megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Ennek a tényállásnak az alapján pedig a fellebbezési bíróság jog­szabálysértés nélkül mellőzte az alperesek időelőttiségi kifogását és jogszabálysértés nélkül marasztalta el a másodrendű alperest az írásos szerződésben vállalt kötelezettsége alapján mint kezest arra az esetre, ha a követelés az elsőrendű alperesen behajtható nem volna. Nincs tényállás megállapítva és panasz sincs tényállás meg nem állapítása miatt arra nézve, hogy a felek a szerződés érvé­nyességének feltételéül kötötték ki, hogy azt az elsőrendű alperes felesége is vevőként aláírja. Ilyen tényállás hiányában pedig nincs alapja annak az alperesi panasznak, hogy — mert az elsőrendű alperes felesége a szerződést kiskorúságában írta alá és így érvényes kötelezettséget nem vállalt — ezen az alapon a szerződés az elsőrendű alperesre sem joghatályos. Üzlethelyiség kétszeri átruházása 17. /. esetében átruházó az első jogszerző és az utóbbi jogszerző állása. — //. Utóbbi részén gondat­lanság következményei, ha az összejátszás nem bizo­nyítható.

Next

/
Thumbnails
Contents