Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

HHeljog i Dön i oéuylár. seti üszőknek piaci ára kilogrammonként — az irányadó tény­állás szerint — 4 000 koronára emelkedett, szemben a 100 koro­nás szerződési árral. A felperest megillető árkülönbözet összegének a fenti két egységár egybevetésével történt meghatározása nem sérl jog­szabályt, mert ez a KT. 356. §. 2. pontjában foglalt törvényes rendelkezésnek megfelel. Az egybevetésnél a szerződési árnak valorizálatlan összegben számításba vétele szintén nem jogszabálysértés, mert az irányadó tényállás szerint sem a felek közt létrejött vételügylet, sem pedig az F/A) alatti megállapodás nem tartalmaz oly rendelkezést, ho^y a vevő felperes a szerződés szerinti vételárat valorizálva tartozik fizetni, e nélkül pedig a szerződési ár az árkülönbözet összegének meghatározásánál nem vehető a felperes terhére valorizáltan számí­tásba. Azzal, hogy a felperes javára ekként mutatkozó árkülönbö­zeti követelés összegéből nem vonta le az F/A) alattiban jelzett 1.000,000 K összeget, a fellebbezési bíróság jogszabályt nem sértett, mert az alperes az által, hogy személyes megjelenésre s eskü alatti kihallgatásra ismételten történt idézés dacára a felleb­bezési tárgyaláson meg nem jelent, elzárta a lehetőségét annak, hogy a tényállás a feleknek elrendelt személyes meghallgatásával, esetleg eskü alatti kihallgatásával tisztáztassék abban az irány­ban, megfelel-e a valóságnak az az alperesi védekezés, hogy az 52 db hízómarhához a vételi szerződés értelmében az eladó fel­peres kiviteli engedélyeket is szolgáltatni köteles volt, hogy ennek a kötelezettségnek a felperes eleget nem tett s hogy a kivileli engedélyeket az alperes szerezte be és ennek fejében a hízó­marhák darabja után 20,000, összesen 1.040,000 koronát a fel­peresnek járó vételárból levonhatott, illetőleg levonás helyett a felperes által a jelen perrel érvényesített kárkövetelésre elszámolt. A kir. Kúria elfogadja a fellebbezési bírósági ítéletnek azokat az indokait, amelyek alapján a fellebbezési bíróság a felperes kárkövetelését az 1923 május 3-án beállott esedékesség időpont­jára 50%-ban valorizálta s így alaptalannak találta az alperes felülvizsgálati kérelemnek ez ellen irányuló panaszát is. Szolgálati szerződés: a két cég által közösen szolgálat­ban tartás megállapítása 11. /. tényállásból következtetés alapján. — //. A felmondási időre nézve nem a külföldi szolgálati helyen érvényes jogszabályok alkalmazandók, ha a szolgálali szerződés belföldön köttetett.

Next

/
Thumbnails
Contents