Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 9 saságot feloszlassák és azután megint újból alakítsák, aminek nem volna értelme.)) Az elsőbírói határozatnak az a megállapítása, hogy a KT. 479. §-a az összes részvényesek hozzájárulásával sem engedi meg a szóbanlévő intézkedések módosítását, valamint a másodbírói határozatnak az a megállapítása, hogy «az összes részvényesek hozzájárulásával a tervezettől némileg eltérő alapsz;ibályváltoztatás, üzletkörkiterjesztés, lehetséges)) csak, tehát helytelen ; ami a másodbírói határozatban ezenkívül felhozottakat illeti, sem a részvénytársaságra kötelező átértékelése, sem a hitelezők, sem az új részvénytársaságok alapítására vonatkozó szigorított szabályokra való utalásnak nincsen megállható alapja. Az ú. n. aranymérleg-készítés kötelessége alól semmiféle kereskedő (egyéni, közkereseti betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet) nem vonhatja ki magát, s pedig az által sem, hogy a szóbanlévő intézkedéseket módosítja ; a hitelezők ebben a kérdésben érdekelve nincsenek; az alaptőke- és részvényminimumra pedig hivatkozni ebben a vonatkozásban nem lehet, mert ez annyit jelentene, mint a bizonyítandóval bizonyítani akarni. A részvénytársaság a vállalat eddigi tárgya mellé kétségtelenül új tárgy felvételét is elhatározhatja, s pedig a társaság céljának nem lényeges megváltoztatása esetében, még többségi határozattal is. (A másodbírói határozatnak az a kijelentése, hogy üzletkörnek ilyen korlátok között kiterjesztéséhez az összes részvényesek hozzájárulása szükséges, helytelen.) Felszámolás nélkül pedig a részvénytársaság fúzió esetében szűnik meg, ami szintén a másodbírói határozat helytelenségét igazolja, mert nem szükséges, hogy a két részvénytársaság tárgya azonos legyen. Itt utalunk Kuncz Ödön, Részvénytársasági törvénytervezete 72. §-ára is, amely a társaság tartamának meghosszabbítása, továbbá a társaság tárgyának megváltoztatása és végre az alapszabálynak minden egyéb módosítása felett érvényes határozat hozatalához csak azt követeli meg, hogy a közgyűlésen megjelent részvényesek legalább az alaptőkének felét képviseljék és a határozat mellett a leadott érvém es szavazatoknak legalább kétharmada legyen. A német KT. a kétharmad helyett háromnegyedet, tehát szintén nem az összes részvényesek hozzájárulását követeli. Szerződés érvénytelenttése 7. azon az alapon, hogy a földműves felperes a szóbanforgó szabadalom technikai megvalósításával járó költségek és annak megítéléséhez, hogy a mű létesítése által a szándékba vett eredmény elérhető-e, a dolog természete és a szakértők véleménye szerint nem érthetett, továbbá azon az alapon, hogy a vízi erőmű felállításával felmerülő költségek évi átlaga a szakértők véleménye szerint az elérhető évi jövedelmet többszörösen felülmúlja és így a mű felállítása a kötelezett vagyoni romlását idézheti elő. (Kúria 1927 jan. 25. P. VII. 2328/1926. sz.) Indokok: A dolog természetéből, de különben a szakértők véleményéből is kétségtelen, hogy a szóbanforgó szabadalom technikai megvalósításával felmerülendő költségek megállapításához és annak a megítéléséhez, hogy a mű létesítése által az ügvlet-