Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

8 Hileljogi Döntvénytár. tartalma, nezezetesen mi az egyességi hányad s az miként fizetendő, marasztalni, a kereseti követelés megfizetésére kötelezni nem lehet. A feloldás folytán tehát az egyességnek az esetleges -marasztalásnál irányadó fenti tartalma is "tisztába hozandó. Részvénytársaság: Az alapszabályokba a tervezetből átvett intézkedések módosítása 6. az összes részvényesek beleegyezésével sem történhetik? •" , (Budapesti kir. ítélőtábla 6. P. 13,166/1926. sz.) A budapesti kir. törvényszék mint cégbíróság: Az alapítási tervezet szerint a vállalat tárgya mező-, kert- és szőlőgazdaság, a módosítás szerint pedig ezen üzletágak teljes megszüntetése mellett nyomdaipar és kereskedés, s a vállalat tárgya és cége teljesen megváltozik. A KT. 179. §. utolsó bekezdése szerint: a tervezetből átvett intézkedések még közgyűléssel sem változtathatók, az összes részvényesek hozzájárulásával sem. (Cg. 1926. évi 14,644/25. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Habár a KT. 179. .§-a alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint az összes részvényesek hozzájárulásával a tervezettől némileg eltérő alapszabály változtatás, üzletkör kiterjesztés, lehetséges, de ez a változtatási lehetőség odáig semmi esetre nem mehet, hogy ilymódon egy részvénytársaság felszámolás nélkül lényegileg megszűnjék és helyette új cég alatt egy teljesen új üzletszerű, lényegileg új részvénytársaság alakíttassák, ha mindjárt a régi részvényesekkel, amely eljárás egyfelől a régi részvénytársaságra vonatkozó kötelező aranymérleg készítési szabályoknak és a hitelezőknek, másfe+ől az új részvénytársaság alapítási engedélyezési szigorított szabályainak kijátszására is alkalmas, mihez a bíróság segédkezet nem nyújthat. = Úgy az első-, mint a másod bíróság határozatát és azok megokolását felette aggályosnak tartom. Évtizedes állandó gyakorlatot változtatnak meg ezek a határozatok. Ebből a gyakorlatból utalunk a Kúria 586/1898. és 1574-/1905. számú határozataira. De a határozatokban elfoglalt álláspont helytelensége következik magából a dolog természetéből is, az összes részvényesek szuverének lévén az alapszabályok módosítása- és általában a közgyűlésen hozandó határozatokra nézve, feltéve, hogy a hozott közgyűlési határozatok nem ütköznek a törvénybe. Utóbbiról azonban ebben az esetben szó sem lehet, mert elmélet és gyakorlat évtizedek óta egyértelmű abban, hogy az alapszabályokba a tervezetből átvett intézkedéseket csak többségi határozattal_ nem lehet módosítani, az összes részvényesek beleegyezésével ellenben igen. így Nagy Ferenc (A magyar keresk. jog kézikönyve 392. és köv. 1.), Kuncz Ödön (A magyar keresk. jog vázlata 237. és köv. I.). Nagy Ferenc hozzáteszi: «Ha ezt meg nem engednők, a részvényesek azon körülményes eljárásra volnának utalva, hogy elébb a tár-