Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 7 legeléssel jogszabálysértés nélkül fogadta el bizonyítékul Földes Imre lanu vallomását. Az alperesnek a fentiek tekintetében emelt s alaki és anyagi jogszabálysértést vitató felülvizsgálati panaszai e szerint tehát alaptalanok. Azonban az alperes a perben védekezett azzal is, hogy az előadott kapaárúnak piaci ára van, az általa át nem vett kapaárút a felperes annak idején a piaci áron szabadkézből minden nehézség nélkül értékesíthette s a piaci áron lényegesen alúl maradó vételárat eredményező árverés ez okból nem tekinthető az alperes terhére eszközöltnek. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében piaci árral bíró árúnak árverésen a piaci áron alúl történt eladása csak abban az esetben vehető a késedelmes vevő rovására eszközöltnek, ha az eladó kimutatja, hogy az árút szabadkézből a piaci áron eladni nem tudta. Az árverésen történt eladásból származtatott kereseti kárkövetelés elbírálásánál tehát lényeges az, hogy volt-e az eladás idején a kereseti kapaárúnak piaci ára, mi volt ez, illetőleg menynyivel haladta ez meg a 7. Y) alatti jegyzőkönyv szerint tartott árverésen elért vételárat, értve természetszerűleg a Csehszlovákiábau levő Nagymihály teljesítési helyen vagy esetleg ehhez legközelebb fekvő, de Csehszlovákia területén lévő piacot s az itt kialakult piaci árat, mert a csehszlovákiai kereskedő felperesnek nyilván nem is volt módja, de semmiesetre nem volt kötelessége az árút Csehszlovákiában lévő s teljesítési helyként veendő fenti telephelyéről Magyarország területére nevezetesen az árú rendeltetési helyeként megjelölt Miskolcra átszállítani s az ottani piaci áron értékesíteni. Minthogy azonban a fenti döntő kérdések tekintetében a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított s így az ügy a felülvizsgálati elbírálásra kellőképp előkészítve nincs, a fellebbezési bíróság ítélete az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Pp. 543. §-a értelmében fel volt oldandó. A 30. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvhöz NB) alatt csatolt végzéskiadmányból kitűnik, hogy az alperes és hitelezői között a fellebbezési tárgyalás berekesztése előtt már jogerőre emelkedett csődönkívüli kényszeregyesség jött létre. A kényszeregyesség jóváhagyásával az adós felszabadul az egyességen túlmenő tartozás alól s erre való tekintettel, amennyiben a kereseti követelés az egyesség hatálya alá esik, az alperes a kereseti követelést is csupán az egyesség tartalma szerint köteles fizetni. Az alperest tehát annak ismerete nélkül, hogy mi az egyesség