Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár lítási ügylet körében a felperest kötelező hatállyal hozzájárulhatott az erre az ügyletre vonatkozó szerződésnek oly módosításához, hogy az alperes részvénytársaság a tej vételárából literenkint 1500 koronát hat hónapon keresztül visszatart és hogy a tejszállító részvényesektől ekként kapott kölcsön visszafizetésének idejét és módját magának az alperes részvénytársaságnak közgyűlése határozza meg. Hogy a felperes B. K. a szerződés említett módosításához való hozzájárulásra maga is felhatalmazottnak és a módosítást magára nézve kötelezőnek tekintette, kétségtelenül kitűnik abból, hogy az őt megillető vételárból a módosításon alapuló havi levonások ellen, amelyek a havi elszámolási jegyzékekből mindenkor tudomására jutottak, a nem vitás tényállás szerint soha fel nem szólalt. A közgyűlésen létrejött, fent idézett megállapodás szerint a kölcsön visszafizetése idejének és módjának meghatározása az alperes részvénytársaság közgyűlésére, tehát magára az adósra volt bízva. Ha pedig a teljesítés idejének és módjának meghatározása az adósra van bízva, az anyagi jog szerint az adósnak úgy kell ezeket meghatároznia, amint azt — tekintettel az eset ^körülményeire és az élet felfogására,— a méltányosság megkívánja ; szükség esetében mindkeltőt a bíróság állapítja meg. Már pedig nem felel meg a méltányosságnak a visszafizetés idejének az alperesi részvénytársaság közgyűlésén határozatba ment oly meghatározása, hogy a kölcsön, amely után a mindenkori bankkamatlábbal azonos kamatozás állapíttatott meg, az 1927. évi január hó 1 —tői kezdődő 10 egyenlő félévi részletben fizetendő vissza; így ugyanis a felperes a szokásosnál alacsonyabban kamatozó őkéjét, apró részletekben, csak a kölcsönnyújtástól számítolt hat év múlva kapná vissza. Szükségesnek jelentkezik ennélfogva a visszafizetés idejének bírói megállapítása, ennek körében pedig a kir. Kúria visszafizetésnek haláridejét, — tekintettel arra, hogy a jelentékeny összegű és a felperes előzetes tudomása szerint is építkezésbe fektelelt kölcsöntőkét az alperesi részvénytársaság tejipari üzeméből hátránya nélkül rövid időn belül ki nem vonhatja,— a jelen ítélet kihirdetését követő naptól számított egy esztendőben állapította meg. Egyben, mivel az alperesi részvénytársaság csak az 1926. évi január 1-től kezdődő és a mindenkori bankkamatlábbal azonos kamatfizetési köielezeltségét ismerte el, az elismertet meghaladó kamatra pedig a felperesnek sem törvény, sem szerződés alapján igénye nincs : azt is ki kellett mondani, hogy a kölcsöntőke a most említett időponttól és kamatlábbal kamatozik. Mindezeknél fogva a fellebbezési bíróság ítéletét részben meg fellett változtatni és a felperes részére a fentiek szerint lejárandó