Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

184 Hiteljoyi Döntvénytár. egyoldalúan; ez a szállító részvényesek közül csak azokat kötelezi, akik a közgyűlési határozatokhoz hozzájárultak. (Kúria 1927. okt. 5. P.IV. 1618 1927.) Indokok: Valamely szerződés feltélelei csak mindkét szerződő fél közös megállapodásával módosíthatók. Ebből következőleg az alperes tejipari részvénytársaság, — amelynek részére egyes részvényesei a köztük létrejött szerződés alapján tejet szállítottak, — a tejszállítási szerződés feltételeit pusztán egyoldalúan közgyűlési határozattal módosíthatta olyképpen, hogy az alperes részvénytársaság a tejet szállító részvényeseknek, — köztük a felperesnek — a tejért járó vételár meghatározott részéi az említett részvényesek részéről az alperes részvénytársaság részére nyújtott — és az 1926 április 24-én hozott közgyűlési határozat szerinti részletekben visszafizetendő — kölcsönképpen visszatarthatja. Ily közgyűlési határozat a tejet szállító részvényesek közül csak azokat kötelezi, kik ahhoz hozzájárultak; az anyagi joggal ellentétes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a szóbanforgó kérdésben hozott közgyűlési határozat, minthogy az a K. T. 174. §-a alapján megtámadva és megsemmisítve nem lelt és így hatályában jelenleg is fennáll, a tejszállítási jogviszonyuk tekintetében a tejszállításra szerződésileg kötelezett azokat a részvényeseket is kötelezi, kik a határozat hozatalában részt nem vettek, illetve ahhoz hozzá nem járultak, amiből meg az következik, hogy az 1926. évi április 24-én felperes illetve megbízottja részvétele nélkül tartott közgyűlésen hozott és itt említett határozat az ahhoz hozzá nem járult felperesnek, mint lejszállítónak jogait nem érintheti. Másként áll a dolog az előző, jelesül az 192o. évi február 21., illetve február 27-én tarlóit közgyűlés idevágó határozatára nézve. Ugyanis: ezeken a közgyűléseken felperes részt vett és a felperes az imént megjelölt közgyűléseken képviseletében résztvett B. K. nevű meghatalmazottját a nem vitás tényállás szerint oly szövegű meghatalmazással látta el, hogy B. K. helyelte teljes joggal járhat el, amely meghatalmazásnak kétségtelen értelme szerint B. K. az alperes részvénytársasággal szemben mindazokra a jogcselekményekre fel volt jogosítva, amelyeket az alperes részvénytársasággal szemben akár részvényesi minőségén, akár tejszállítási szerződésén alapuló viszonyában maga a felperes leheléit. Ehhez képest B. K., — még ha az alapszabályok értelmében mint nemrészvényes a közgyűlésen részvényesi jogokat a felperes képviseletében nem gyakorolhatott volna is, — a tejszál-