Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 139 Felperes előadása szerint akkor, amikor nyugdíjának a megváltását kérte, körülbelül havi 1500 K, tehát évi 18,000 K nyugdíjat élvezett alperestől s a megállapított tényállás szerint alperes a felperes nyugdíját 315,000 koronával váltotta meg. A nyugdíjigénynek a jogosított kérelmére egyszer s mindenkorra fizetett megváltási összeggel kielégítése sem tiltó jogszabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik. Az adott esetben pedig alperes a felperes kérelmének a tartalmából joggal vélhette, hogy a megváltás a felperes érdekében áll s felperesnek a létfenntartását biztosítja. A megváltási összeg is a felperes által élvezett nyugdíj mérvében arányban állott. Ha tehát á megváltás idejében felperes által élvezett nyugdíj értéke oly kicsiny volt is, hogy az a felperes életfenntartásához számottevően nem járult hozzá s ha felperes ennek folytán szorult anyagi viszonyok között élt is, minthogy ezek a körülmények a felperes akaratelhatározásának a szabadságát ki nem zárták, hanem csak befolyásolták s minthogy felperes a per folyamán nem bizonyított olyan tényeket, amelyekből arra lehetne alaposan következtetni s azt lehetne megállapítani, hogy alperes a felperes szorult anyagi helyzetét kihasználva, a felperes megváltási kérelmét szándékosan abból a célból teljesítette, hogy azáltal felperest megkárosítsa és magának jogosulatlan vagyoni előnyt szerezzen, sőt a fent előadott tények ily következtetésnek ellene szólnak : a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával állapította meg, hogy a peresfelek között létrejött nyugdíj megváltási jogügylet érvényességét felperes joghatályosan nem támadhatja meg, sem abból az okból, mert azt kényszerhelyzetben kötötte meg, sem abból az okból, hogy az a jó erkölcsökbe ütköző uzsoraügyletet tartalmaz s felperesnek az e miatt emelt felülvizsgálati panasza alaptalan. Felperes a megváltási összeg felvételéről alperes részére kiállított elismervényben a megváltási összeg felvételével kapcsolatban minden feltétel és jogfennlartás nélkül jelentette ki, hogy alperessel szemben többé sem nyugdíj, sem más címen követelése és igénye nincs. A fellebbezési bíróság ennek folytán jogszabálysértés nélkül mellőzte a felperes által annak bizonyítására kért tanúkihallgatást, hogy felperes a megváltási Összeget azzal a jogfenntartással vette fel, miszerint ha az üzlet vétele nem sikerül, azt visszaadhatja ; mert ha felperes tett volna is szóval ily kijelentést, annak az írásban tett nyilatkozatával szemben joghatály tulajdonítható nem volna. Amennyiben pedig a peresfelek a jogügyletet érvényesen kötötték meg s felperes az említett jogfenntartással joghatályosan