Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

140 Hiteljogi Döntvénytár. nem élt, annak a körülménynek, hogy felperes visszakínálta-e a felvett összeget alperesnek? A peresfelek jogviszonyára befolyása nincs, minekfolytán a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy a felperes által ennek a ténykörülménynek a bizonyítására kért tanúkihallgatás foganatosítását is mellőzte. Ezekből az okokból a kir. Kúria az elsőrendű felperes felülvizsgálati kérelmét mint alaptalant elutasította. Nyugdíjegyesülettől kapott végkielégítésről kiállított nyilatkozat megtámadása, megtévesztése — címén 99. a munkaadóval szemben azon az alapon, hogy a nyugdíjjogosalt a koncern-nyugdíjegyesület alapszabályait nem ismerte. Elutasítás, mert mint a nyugdíjegyesület hat éven át volt rendes tagjának, annak alapszabályait ismernie kellett. (Kúria 1927 szept. 7. P. II. 5504/1926. sz.) Indokok: Felperesnek, mint a szolgálatból elbocsátásakor a C. nyugdíj egyesület hat éves rendes tagjának, a nyugdíjegyesület alapszabályait, az abban foglalt kötelezettségeit és jogait ismernie kellett.. Miért is a felperes, a nyugdíj egyesületi alapszabályban foglalt jogai tekintetében az alperes által megtévesztésre nem hivatkoznánk; az alperes által az 1921 június havában történt elbocsátásakor felperes által a nyugdíjegyesületi alapszabályokban foglalt jogainak ismerelében, a C. nyugdíjegyesülettől nem vitásan végkielégítés címén 1743 K 91 fillérnek felvétele ellenében kiállított azt a nyilatkozatot tehát, . . . melyben a nyugdíjegyesülettel szemben fennállott összes követelését kiegyenlítettnek jelentelte ki azzal a hozzáadással, hogy a jövőben semminemű követelést vagy nyugdíjigényt nem támaszthat, ... a felperes megtévesztés címén jogszerűen meg nem támadhatja. Minthogy pedig felperesnek a felveti végkielégítés ellenében a nyugdíjegyesülettel szemben mindennemű követeléséről, nyugdíjigényéről lemondása folylán az alperesnek, mint munkaadónak járulékos természetű kötelezettsége sem állhat fenn: a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt midőn az elsőbíróságnak a felperest keresetével elutasító ítéletét a felperes által vitatott megtévesztés tekintetében felesleges bizonyítás mellőzésével helybenhagyta. Mindezek folytán a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett.