Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

134 Hileljogi Döntoénytár. ajánlotta s írásbeli ajánlatát neki átadta. A továbbiakban azonban a felperes részt nem vett s a haszonbérleti szerződés az ő egvéb közreműködése nélkül jött létre. Bár a fennt kifejtettek szerint a felperes tevékenysége őt alkuszdíj követelhetésére feljogosítja, mégis a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal, hogy a kikötött alkuszdíjat mérsékelte, mert a magánjogi bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály alapján az aránytalanul magas közvetítési díj a méltányosság szerint mérsékelhető, a felperesnek fennt jelzett kisebb tevékenysége pedig, a haszonbér nagyságát is tekintetbe véve, nem áll arányban a szerződéssel kikötőit közbenjárási díj nagyságával, s így annak mérséklése jogszabálysértés nélkül történt. Az e miatt emelt felperesi panasz is ezért alappal nem I ír. A közbenjárási díj mennyiségét illetően azonban az alperes felülvizsgálati panasza részben alapos, mert a per összes adatainak megfelelő méltatása mellett a kir. Kúria úgy találta, hogy a fellebbezési bíróság által megítélt 150 q búza is aránytalanul magas s a méltányosságnak az elsőbíróság által megítélt 95 q búza felel meg, amelyből az alperes által már lefizetett 5.000,000 K-ának megfelelő 12*50 q búza levonandó. Ezért az alperes erre irányuló felülvizsgálati kérelmének részben helyt adni s a fellebbezési bíróság ítéletét ily értelemben megváltoztatni kellett. Fuvarozási ügylet: Az árunak a vasút által szabályellenesen szabadkézből értékesítése 94. /. nem vonható az áruelveszés fogalma alá. — //. Az az eladó, aki sem nem feladó, sem nem címzett, s az árut a fuvarozás közben ért veszélyt a KT. 3kk. §-a alapján a vevőre hárította át, a vasút-' tal szemben sem térhet el ettől az álláspontjától. (Kúria 1927 aug. 31. P. IV. 9027/1926. sz.) Indokok: I. Az alperesnek a Vüsz. 98. §. 1. p., illetve a KT. 390. §-a alapján támasztolt elévülési kifogásának elutasítása ellen irányuló felülvizsgálati támadása alaptalan. Ugyanis fuvarozási jogi szempontból elveszettnek csak az az áru tekinthető, amely a fuvarozás folyamán elpusztult, vagy nyomtalanul eltűnt, vagy amelyre vonatkozóan a fuvarozó rajta kívül eső okokból nincs abban a helyzetben, hogy azt belátható időn belül kiszolgáltassa ; az a körülmény azonban, hogy a fuvarozás során az alperes vasút birtokába került árut akár kísérő iratokkal^ akár azok nélkül is került az hozzá, az alperes teljesen szabály-