Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár. 133 lottók. — ///. A fellebbezési bíróság által mérsékelt alkuszdíj továbbmérséklése a felülvizsgálati eljárásban. — IV. Csak annak van szüksége ingatlanok forgalmának közvetítéséhez hatósági engedélyre, aki ily közvetítéssel iparszerűen foglalkozik. (Kúria 1927 szept. 1. P. VII. 2963/1927. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság a per összes adatainak s a bizonyítékoknak szorgos mérlegelése után az iratok tartalmának megfelelően s nem nyilván helytelen következtetéssel állapította meg a megtámadott ítéletének alapjául szolgáló tényállást s mivel a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ában megszabott indokolási kötelezettségének is kellően eleget tett, a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye pedig — az ezúttal fenn nem forgó jogszabálysértés esetén kívül — a felülvizsgálat körébe nem vonható — ezért úgy a felperesnek, mint az alperesnek a fellebbezési bíróság lénymegállapításai ellen felhozott panaszai alaptalanok. Az ekként irányadó tényállásból a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felperes" közbenjárása mellett megkötött haszonbéri szerződés után az alperes a felperesnek alkuszdíjat fizetni köteles, mert ily díj követelhetésének feltétele csupán az, hogy az az ügylet, amelyre a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a közbenjárónak minden irányban való állandó tevékenységével, de mégis közbenjárása folytán létrejöjjön. Az a körülmény tehát, hogy az alperest a haszonbérbeadónál a felperesen kívül mások is ajánlották, nem szünteti meg a felperesnek alkuszdíjhoz való jogát azzal a ténnyel szemben, hogy a felperes a haszonbérbeadónál az alperes érdekében közbenjárt, őt ajánlotta, az alperes írásbeli ajánlatát neki átadta s hogy a haszonbérleti szerződés az alperessel tényleg létrejött. Az alperesnek e miatt emelt felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. De alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy a felperes követelése bíróilag nem érvényesíthető, mivel a felperes ingatlanok forgalmának közvetítésére hatósági engedéllyel nem bír. Ugyanis a 60,000/1921. F. M. sz. rendelet 230. §-a értelmében ily engedélyre csak annak van szüksége, aki ingatlanok forgalmának közvetítésével üzletszerűleg foglalkozik ; az pedig nem vitás, hogy az alperes ily közvetítéssel nem üzletszerűleg foglalkozik, alkalmi közbenjárások díjának követelhetése pedig törvényes tiltó rendelkezésekbe nem ütközik. A tényállás szerint azonban a felperes közvetítői tevékenysége csupán abban állott, hogy az alperest a haszonbérbeadónál