Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

HUeljogi Döntvénytár. 129 a nappal keletkezik, amelyen az áru kiszolgáltatásának történnie kellett volna. (Kúria 1927 jún. 27. P. IV. 2332/1927. sz.) Indokok: . . . E tényállás mellett ellentétes az anyagi joggal a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperes szállítmányozó az elveszett áruknak mostani, tehát a közel hat éven át húzódó per befejeztével a hasonló áruk nagy áremelkedése közepette fennforgó kereskedelmi értékét tartozik megtéríteni. A károsult ugyanis az árunak csak a kárkövetelése keletkezésekor fennforgó rendes kereskedelmi értékét követelheti, a szállítmányozó elleni kárkövetelés pedig a K. T. 390. §-a értelmében elveszett áruknál azzal a nappal keletkezik, amelyen az áru kiszolgáltatásának történnie kellett volna. Ez a nap az e részben meg nem támadott tényállás szerint 1920. évi október hó 30-ika. Az alperes tehát elveszett áruinak a most említett napon fennforgó nem vitás 144,011 korona értékét tartozik az eset körülményeihez képest a méltányosság szerint megállapítandó mértékben átértékelve megtéríteni; az átértékelés említett mértékét pedig, minthogy nincs a felek valamelyikének felróható oly különös körülmény, amely a követelés elértéktelenedéséből folyó vagyoni hátrány egyenlő arányban való megosztásától az eltérést indokolná: a m. kir. Kúria 50%-ban találta megállapítandónak. Ennéllogva a fellebbezési bíróság ítéletének részben megváltoztatásával az említett értékkülönbözetnek 50%-át kellett az alperes terhére róni. Minthogy pedig a nemzetközi váltóárfolyamoknak a Tébe kiadóvállalat m. sz. által kiadott és közkézen forgó táblázata szerint a magyar koronát Zürichben a felperesi kárköveteJés keletkezésének említett napján: 1920. évi október hó 30-án 1*30, a magyar koronapénznem folyamatban lételének .utolsó napján: 1926. évi december hó 31-én pedig 0'00724 középárfolyammal jegyezték s e szerint a felperes kárkövelelésének értéke az említett időtartam alatt 179*52-ad részére hanyatlott; az árhanyatlás 60%-os megosztásával az alperest 12.926,427 koronának megfelelő 1034 pengő 12 fillér tőkében és a kereseti felszámítás szerint járó kamatában kellett marasztalni és, mert e döntés folytán a fellebbezési bíróság ítéletének az elveszelt áruk értékéből a kopás és elhasználtság címén eszközölt levonásra vonatkozó része is hatályát veszti: a felperesnek erre vonatkozó csatlakozási kérelmét tárgytalannak kellett tekinteni. E szerint az ítéleti döntés szerint mindkél fél részben nyertes, részben vesztes, a m. kir. Kúria ennélfogva az elsőbírósági Hiteljogi Diintvénytár. XX. 9