Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

HUeljogi Döntvénytár. 129 a nappal keletkezik, amelyen az áru kiszolgáltatá­sának történnie kellett volna. (Kúria 1927 jún. 27. P. IV. 2332/1927. sz.) Indokok: . . . E tényállás mellett ellentétes az anyagi jog­gal a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperes szál­lítmányozó az elveszett áruknak mostani, tehát a közel hat éven át húzódó per befejeztével a hasonló áruk nagy áremelkedése közepette fennforgó kereskedelmi értékét tartozik megtéríteni. A ká­rosult ugyanis az árunak csak a kárkövetelése keletkezésekor fennforgó rendes kereskedelmi értékét követelheti, a szállítmá­nyozó elleni kárkövetelés pedig a K. T. 390. §-a értelmében el­veszett áruknál azzal a nappal keletkezik, amelyen az áru ki­szolgáltatásának történnie kellett volna. Ez a nap az e rész­ben meg nem támadott tényállás szerint 1920. évi október hó 30-ika. Az alperes tehát elveszett áruinak a most említett napon fennforgó nem vitás 144,011 korona értékét tartozik az eset körülményeihez képest a méltányosság szerint megállapítandó mértékben átértékelve megtéríteni; az átértékelés említett mérté­két pedig, minthogy nincs a felek valamelyikének felróható oly különös körülmény, amely a követelés elértéktelenedéséből folyó vagyoni hátrány egyenlő arányban való megosztásától az eltérést indokolná: a m. kir. Kúria 50%-ban találta megállapítandónak. Ennéllogva a fellebbezési bíróság ítéletének részben megváltoz­tatásával az említett értékkülönbözetnek 50%-át kellett az al­peres terhére róni. Minthogy pedig a nemzetközi váltóárfolyamoknak a Tébe kiadóvállalat m. sz. által kiadott és közkézen forgó táblázata sze­rint a magyar koronát Zürichben a felperesi kárköveteJés kelet­kezésének említett napján: 1920. évi október hó 30-án 1*30, a magyar koronapénznem folyamatban lételének .utolsó napján: 1926. évi december hó 31-én pedig 0'00724 középárfolyammal jegyezték s e szerint a felperes kárkövelelésének értéke az emlí­tett időtartam alatt 179*52-ad részére hanyatlott; az árhanyatlás 60%-os megosztásával az alperest 12.926,427 koronának meg­felelő 1034 pengő 12 fillér tőkében és a kereseti felszámítás sze­rint járó kamatában kellett marasztalni és, mert e döntés folytán a fellebbezési bíróság ítéletének az elveszelt áruk értékéből a kopás és elhasználtság címén eszközölt levonásra vonatkozó része is hatályát veszti: a felperesnek erre vonatkozó csatlakozási ké­relmét tárgytalannak kellett tekinteni. E szerint az ítéleti döntés szerint mindkél fél részben nyer­tes, részben vesztes, a m. kir. Kúria ennélfogva az elsőbírósági Hiteljogi Diintvénytár. XX. 9

Next

/
Thumbnails
Contents