Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

fJileljogi Döntvénytár. Nem róható ugyan a felperes terhére, hogy valorizációs igényét az előző perben a fellebbezési eljárás során nem érvényesítette, mivel a fellebbezési bíróság ítéletének kelte idején, 1923 április 16-án még állandó valorizációs gyakorlat nem alakult ki, azonban a magyar államnak, mint az alperes vasút tulajdonosának a fellebbezési bíróság állal helyesen méltatott háború utáni megrosszabbodott. anyagi helyzetén felül, az alperes vasútnak ma is különös méltánylást igénylő gazdasági helyzetére, nemkülönben arra való tekintettel, hogy a korona értékcsökkenéséből eredő hátrány nem kizárólag az alperes mulasztására vezethető vissza, hanem olyan közismert gazdasági okok következménye, amely méltányosság szerint nem róható kizárólag az egyik félre, figyelemmel továbbá arra, hogy a felperesnek kelío teljesítés esetén sem állott volna módjában követelését az elértéktelenedéstől teljesen megóvni és hogy a felperes az előző perben a részére a felülvizsgálati eljárásban sikertelenül érvényesített valorizálás helyett az 1923 : XXXIX. tc. 2. §-a szerint megítélt heti kamattal már részben kárpótlást nyert, figyelemmel végül arra, hogy az alperes által időközben teljesített fizetések a megítélt összegből megfelelően valorizálva levonásba lettek volna hozandók : a fellebbezési bíróság által alkalmazott mérték megfelel az anyagi jog és méltányosság követelményeinek. Alapos ellenben alperesnek az értékkülönbözet után a kamat megítélését megtagadó döntés elleni felülvizsgálati támadása. A bírói gyakorlat értelmében ugyanis a tőke valorizálása a felperest csak a korona értékcsökkenéseért, de nem egyúttal a tőke használatának elvonásáért kárpótolja. Ezért az anyagi jogba ütközik a fellebbezési bíróság sérelmezett döntése és a kamat a felperes részére a számszerűleg meghatározott értékkülönbözet után a felülvizsgálati kérelemhez képest a kereset beadásának időpontjától kezdődőleg megítélendő volt és pedig a törvényes késedelmi kamat mértékében azért, mert a tőke valorizálása mellett ez felel meg az 1923 : XXXIX. tc. 3. §-ának alkalmazása körül a bírói gyakorlatban érvényesült jogszabálynak. Valorizálás mértéke 87. 15°/o-ban megállapítva, a peres jelek viszonyának és a per egyéb összes körülményeinek mérlegelésén felül azért, mert a hitelező az általa még a fellebbezési bíróság ítéletének feloldása előtt lefoglalt folyószámlakövetelésből kielégítését nem szorgalmazta, a lefoglalt követelés pedig a pénz érték-