Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

fíileljogi Döntvénytár. 1 ál Kényszer alapján ügy let megtámadás, 83. mert a hitelező csak úgy volt hajlandó az eredeti tartozásra már kitűzött árverést elhalasztani, ha az adós a hitelezőt megillető követelésnél többszörösen nagyobb követelést ismer el. . (Kúria 1927 jún. 22. P. Víí. 897/1927. sz.) Indokok: A valódiság tekintetében nem vitás 7. 7. alatti okirattal, annak tartalma szerint a felek közt novatio jött létre, amelyben az alperes megtörténtnek jelzett elszámolás alapján a kereseti összegnek megfelelő tartozást ismer el. Novatio után az alapügyletre visszamenni az anyagi jog értelmében nem lehel, ha a novatiot kimondó ügylet érvényes. Az alperes azonban előadásának lényegét lekintve tulajdonkép a 7. • . alalli okirattal létrejött ügyletnek az érvényél támadja meg nemcsak a kifejezetten emeli, de a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint in el nem bírálható uzsora kifogása címén, hanem azért is, hogy az okiratot a felperes által teremtett kényszerhelyzetben írta alá, mert a felperes csak úgy volt hajlandó az eredeti váltótartozásra már kitűzött árverést elhalasztani, ha az alperes a felperest jogosan megillető követelésnél többszörösen nagyobb követelést ismer el. A kir. Kúria a fellebbezési bíróság helyes indokolása alapján magáévá tette annak azt a megállapítását, hogy a felperesnek a 7. •/• alatti okirat kiállításakor csak 13.677,779 K követelése állott fenn. Amennyiben tehát az ennél többszörösen nagyobb összeget elismerő okiratot kényszer hatása alatt írta alá, az alperes jogosan lámadhatja meg annak érvényességét. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság azzal, hogy a novatio megtörténte ellenére az alapügyletre visszatérve, bírálta el a felek vitáját anélkül, hogy a kényszer fenn vagy fenn nem forgása tekintetében tényállást megállapított volna. Minthogy pedig erre vonatkozó tényállás hiányában az ügy végeldöntésre nem alkalmas, a fellebbezési bíróság végítéletet, fel kellett oldani. Takarékpénztári betétikönyv átadása 84. nem tekinthető fizetésnek, hanem csak az ezen alapuló követelés engedményezésének, amelynek behajthatóságáért a betéti könyv átadó/a szavatossággal tartozik. Nincs erre befolyása annak, hogy a tkp. csak utóbb jelentette ki fizetésképtelenségét.