Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)
112 Hiteljogi Döntvénytár. sen készített FI A) jelű házi jegyzőkönyv ((Leletfelvéteb című részének az árút megerősítő ékek számára vonatkozóan a tanuk vallomásával ugyan ellentétesnek látszó, de a felperes által bemulatott NB) I. \ . jelű rajzzal összhangban álló megállapítása, nemkülönben a F/4)—F/11) alatt csatolt és a valódiság tekintetében nem kifogásolt okiratok tartalma. A fellebbezési bíróság azonban ezeket az okiratokat nem vonta mérlegelése körébe, sőt az FA) alatti házijegyzőkönyvre nézve a Pp. 270. §-a ellenére a mellőzés okát sem adta elő ítéletében; az erre a ténykörülményre vonatkozólag megállapított tényállás tehát az ügy érdemi eldöntésére nem alkalmas. 74. Részvénytársaság: A közgyűlés összehívására az igazgatóság, ha tagjai nincsenek is bejegyezve, jogosult. (Kúria 1927 jún. 47. P. IV. 1981/1927. sz.) Indokok: A részvénytársaság igazgatósága a közgyűléstől kapott megbízatásánál fogva a társaság ügyvezetésére és ennek körében a közgyűlés összehívására is jogosult, habár tagjai nincsenek is bevezetve a cégjegyzékbe; nem sértett tehát anyagi jogi szabályt a fellebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a cégbírósághoz még be nem jelenlelt igazgatóság által összehívott közgyűlésnek szabálytalanságát az itt méltatott okból meg nem állapította. Azzal a döntésével sem sértette meg a fellebbezési bíróság az anyagi jogot, hogy a felperesek keresetét, amenyiben az a közgyűlés összehívására az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzésére van alapítva, elkésettnek lekintelte abból az okból, hogy a felperesnek a KT. 174. §-ában megszabott 15 napi határidőn túl adták be; a most említett határidő ugyanis sem a felperesek által felhozott abból az okból, ho^y a cégiratokat az említett határidő alatt meg nem tekinthették, sem más okból meg nem hosszabbítható; az első- és másodrendű felpereseknek az ellenkezőt vitató felülvizsgálati támadása nem alapos. Felpereseknek a mérleg be nem mutatása, az igazgatóság lemondása, az alaptőke mennyiségének meghatározása és a közgyűlési szavazatok többségének kiszámítása miatt előterjeszted egyéb felülvizsgálati panaszaik pedig nem voltak figyelembe vehetők, mert a fellebbezési bíróság ítéletében előadott ügyállás szerint a felperesek a közgyűlési határozatok elleni támadásaikat csak az ott megjelölt kétrendbeli alapra vonták össze; a fellebbezési bíróság előtt erre nézve tett nyilatkozatukkal szemben pedig a felülvizsgálati eljárásban új lénvállításokat többé fel nem hozhatnak. (Pp. 535. §.)
