Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Mileljogi Döntvénytár. 107 Engedmény: érvényességét nem érinti az okirat nem cégszerű aláírása, 71. /. ha az engedményezésről az engedményezett a követelésnek az engedményező részére történt kifizetése előtt értesült. — //. Az engedményes nem érvényesítheti késedelmi kár címén azt a bírságot, amelyet saját hitelezőjének fizetnie kellett. (Kúria 1927 jún. 17. P. VII. 2189/1927. sz.) Indokok: Az alperes által valódiság tekintetében nem kifogásolt F) és G) alatti levelekben az alperes maga beismerte, hogy a V. és V. r.-t. cég a kereseti 88.444,390 koronát a felperesre engedményezte s ezen levelekből megállapítható az is, hogy az engedményezésről az alperes az engedményezett követelésnek a V. és V. r.-t. részére történt kifizetése előtt értesült. Ezen tényállás mellett közömbös az, hogy a B) alatti okiratban foglalt engedmény a kollektív cégbejegyzés hiánya miatt joghatályos-e vagy sem, s nem bírnak jelentőséggel a per eldöntésére A C) és 2) alatti levelek sem. Minthogy pedig az engedményezésről szóló értesítést az engedményező egyoldalúan vissza nem vonhatja s mert az adós (az alperes) az értesítés vételétől kezdve már nem az engedményező, hanem csakis az engedményes (a felperes) kezéhez teljesíthet eredményesen, a tényállás szerint pedig az alperes az értesítés után nem a felperesnek, hanem ennek megkérdezése s beleegyezése nélkül az engedményező V. és V. r.-t. cégnek fizette ki az engedményezett követelést, s mert végül a felperesnek követelése jelenleg is fennáll, ezért a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal, hogy az alperest az összeg szerint nem vitás kereseti tőke s kamatai megfizetésére kötelezte. Nem szüntette meg a felperes kereseti jogát az a körülmény, hogy ő az alperestől csak 1926 január 21-én követelte az engedményezett összeget, mert a felperes a B) alattiban kikötött 14 nap után nem volt köteles az alperest a fizetésre felhívni, követelési joga az alperes ellen a törvényes elévülési időn belül érvényben marad s ha ez idő alatt az engedményező vagyoni helyzete megromlik, ebből reá semmi felelősség nem hárul. Ellenben sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróság ama ítéleti rendelkezése, amely szerint az alperest a megítélt tőke után napi 10/ioo (ezrelék) bírság megfizetésére is kötelezte. Ugyanis a jogszabály szerint az engedmény állal az engedményes nem érvényesíthet több jogot, mint amennyivel az engedményező bírt.